Dees Szilvia_disszertacio.pdf - PTE Közgazdaságtudományi Kar ...

Tóth megvédi annak a magyar egyetemi rendszernek a „modernségét”, amely 12 Nobeldíjast,
és számos kiemelkedő tudóst, felfedezőt és gondolkodót adott a világ
tudományosságának, arra azonban nem tér ki, hogy e tudósok felfedezéseinek hasznosulása
milyen arányban történt hazánkban, vagy más külföldi, nyugati ország „monetarista”
tudományos rendszerében. Elismeri azt, hogy gazdasági racionalitás, illetve a pénzügyi logika
szempontjai napjainkban rendkívüli jelentőségre tettek szert. Olyan roppant jelentőségre,
hogy azokat korunk tudásalapú társadalmaiban nem hagyhatjuk figyelmen kívül vagy
kerülhetjük meg. Megkérdőjelezi azonban e törekvések sikerességét. Veszélyben látja a
„racionális tudomány” és a „demokratikus egyetem” modern eszményének, de akár az
„egyetem eszméjének” – mint az európai gondolkodás egy lényeges vonulatára mélységesen
jellemző és egyben jellegzetesen modern eszmének – mindmáig folyamatban lévő
érvényesülését is.
Szerencsére vannak olyanok is, Clark (1998), Neave (1991), Tjeldvoll (2002), majd Thorp
(2010), Goldstein (2010), Wissema (2009), vagy a magyarok közül Polónyi (2000), Hrubos
(2000, 2001, 2004), Barakonyi (2000, 2006), akik felismerték és egyetértenek az egyetemi
fejlődéstörténet következő – már a magyarországi egyetemek kapuin is kopogtató –
állomásával, amely kielégítő és, ami még ennél is fontosabb, a kor társadalma és gazdasága
szempontjából is elfogadható, sőt előremutató választ kínál a felmerült kérdésekre.
A felsőoktatás kiterjedése és fontossága jelentősen megváltozott: fél évszázada a
felsőoktatás még az volt, ami az egyetemen történt (magas szintű oktatás és tanulás), ma
pedig már egyre általánosabbá válik az egyetemek számára, hogy nem csak az oktatásban és
kutatásban vesznek részt, hanem együttműködnek az ipar és a kormányzat szereplőivel is, és
hozzájárulnak a nemzeti és regionális gazdaságfejlesztéshez. Lényegi, átfogó reformok
zajlanak a felsőoktatási rendszerekben, amelyek fő célja, hogy arra ösztönözzék az
egyetemeket, jobban reagáljanak a társadalom és gazdaság szükségleteire: munkaerőpiaci
igényeknek való megfeleléssel, gazdaság- és közösségfejlesztést eredményező K+F-fel, a
nemzetköziesedéhez és a nemzetközi versenyképességhez való hozzájárulással. (OECD,
2008)
41