Dees Szilvia_disszertacio.pdf - PTE Közgazdaságtudományi Kar ...

Ezzel szemben a főiskoláknak
- új termékek és szolgáltatások fejlesztésére, és az ehhez szükséges erőforrások
megteremtésére, kínálatbővítésre,
- a már meglévő vállalati kapcsolataik bővítésére, valamint
- professzionális nonbusiness-to-business kommunikációra van szükségük a
megváltozott környezetben a túléléshez és a fejlődéshez.
A tudománymarketing területe a tudás hasznosítási lehetőségeinek témakörét öleli fel.
Feladata, hogy a tudományos eredményeket, az innovációt és magát a tudást is a lehető
legszélesebb körben, ugyanakkor diverzifikálva juttassa el a gazdaság és a társadalom egyes
szereplőihez. A tudománynak, a tudásnak ugyanis számos megjelenési formája van. A tudás
célcsoportjai számára helytelenül megfogalmazott üzenetek, vagy azok eljuttatásához nem
megfelelő kommunikációs eszközök nemhogy sikertelen tudásáramlást eredményeznek, de a
tudásalapú társadalmak, az általános műveltség és a kulturális fejlettség rovására is mehetnek.
A kutatás célja és lehatárolása
Jelen értekezésben az egyetemek által folytatott tudománymarketing tevékenység
egyetlen célcsoportjának, a gazdasági szféra szereplőinek, a vállalkozásoknak szóló
kommunikációs modell kidolgozására vállalkozom 1 . Mivel a tudomány bölcsője, a tudás
keletkezésének helye – vagy legalábbis annak kellene lennie – az egyetemi szféra, ezért a
dolgozat a két szektor közötti kommunikációt vizsgálja és javaslatot tesz annak hatékony
működtetésére. Nem feledkezem el azonban a tudás társadalmi hasznosulásáról sem, amely
mind az egyetemek, mind a gazdálkodó szervezetek, mind pedig természetesen az állam és a
civil szféra szempontjából is egyre meghatározóbb szerepet tölt be. A tudománymarketing így
a business-to-business, a nonbusiness és a social marketing egy sajátos ötvözetét adja.
A hatékony kommunikációs modell kidolgozásához a környezeti feltételek és a piac
összes szereplője mellett a két szereplő közvetlen motivációit és attitűdjét kell vizsgálni.
Egyrészt elengedhetetlen a vállalkozói, vállalati szektor tudás-befogadási magatartásának és a
vállalati működésnek a megismerése, másrészt fejlődési törekvéseik, nyitottságuk és piaci
szerepvállalásuk iránti hajlandóságuk feltárása. A másik, akadémiai oldalról a kutatások
hasznosíthatóságát, az egyetemi oktatók és kutatók vállalkozói szemléletét és nyitottságát kell
megvizsgálni. Mindezeket megismerve, figyelembe véve a piac többi szereplője (állam,
társadalom) és a szűkebb mikrokörnyezet, valamint a szereplők által nem befolyásolható,
1 A kommunikációs modell továbbfejlesztése a tudástranszfer további szereplői között (állam és
társadalom) jövőbeli kutatási feladatként merül fel.
7