Dees Szilvia_disszertacio.pdf - PTE Közgazdaságtudományi Kar ...

1.5 A modern kori egyetem funkcióváltozásai
A felsőoktatás több mint 1000 éves történelme során már számos válságot megélt. A
középkori egyetem az ipari forradalom és a francia polgári forradalom hatására került súlyos
válságba, amelyből a Humboldt-i reform segítette ki azáltal, hogy az egyetemek működésének
középpontjába a kutatás és az oktatás egységét állította. A klasszikus egyetemek megszűnését
a nemzetállamok kialakulása okozta azáltal, hogy önkényuralmi módszereivel nem engedte
érvényesülni azok alapvető értékeit. Az ezután kialakuló amerikai modellnek, amelynek
alapelvét a társadalmilag és gazdaságilag is hasznosítható kutatások és az erre épülő oktatás
jelenti, a hatvanas évek óta kell szembenéznie az egyetemek alulról, a hallgatók és tanáraik
kezdeményezésére szerveződő demokratizálódó törekvéseivel, amelyek az oktatás
modernizációját és az egyetem belső szervezetének átalakítását követelték. Ez a
megrázkódtatás még ma is tart, holott az ezredfordulón már újabb mélyreható változással, a
felsőoktatás látványos expanziójával és az ebből adódó finanszírozási problémákkal kellett
megküzdeniük. (Hrubos I., 2000) A változásokat a felsőoktatási hallgatói létszám második
világháború utáni gyors növekedése indította el, amelynek eredményeként az elitképzést
néhány évtized alatt felváltotta a tömegképzés. Ennek hátterében a társadalmi igények
átalakulását kell keresni. (Barakonyi K., 2006)
„A második világháború előtt a tipikus felsőoktatási korcsoportok kevesebb mint 10%-a
járt egyetemre, amely szakaszt a szakirodalom a felsőoktatás elit szakaszának nevezi.
(Trowe 1974) Az 1960-as évektől a nyugati fejlett országokban meginduló – két évtizedig
igen gyors, majd lassuló illetve változó ütemű – hallgatói létszámnövekedés következtében
tömegessé vált a felsőoktatás (a részvételi arány 35% fölé emelkedett), az ezredfordulóra
pedig már mindenütt megközelítette vagy meghaladta az 50%-ot. Ez már a tömegesség
szakaszának átlépését jelenti: a felsőoktatás belépett egy olyan átmenet szakaszába,
amely az általánossá váláshoz vezet (a ma még csak elméletileg említhető 75% felett
tekintik általánosnak a felsőoktatást).” (Hrubos I., 2000, 15. oldal)
Az egyetemek 20. század végi fejlődését, azok gazdálkodó, majd egyre inkább
vállalkozó egyetemmé válásával jellemezhetjük, bár a felsőoktatás nemzetenként eltérő
fejlettsége és környezeti (gazdasági-társadalmi-politikai) interakciói miatt a fejlődés eltérő
fázisaiban van. A Burton Clark (1998) kutatásain alapuló vállalkozói egyetemi modell, majd a
Hans Wissema (2009) által megfogalmazott harmadik generációs egyetem kialakulásának
folyamatát Hrubos Ildikó (2000, 2001, 2004) publikációi alapján foglalom össze.
19