Dees Szilvia_disszertacio.pdf - PTE Közgazdaságtudományi Kar ...
Dees Szilvia_disszertacio.pdf - PTE Közgazdaságtudományi Kar ...
Dees Szilvia_disszertacio.pdf - PTE Közgazdaságtudományi Kar ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
fennmaradhat. Ez szolgálhat garanciaként a tudásba befektetni szándékozók<br />
meggyőzésekor. 15<br />
A finanszírozás gerincét azonban továbbra is az állami forrás, az elsődleges pénzáram<br />
adja. Ez a felfogás abból a 19. századi szemléletmódból maradt fent, amely szerint az állam a<br />
felelős a megfelelő képzési rendszerért, amelyben az iskolák és egyetemek az állam kezében<br />
lévő eszközök 16 . A kormányzat, annak érdekében, hogy bizonyítsa a költségvetés felelős és<br />
átlátható felhasználását, előre dönt az oktatásra és kutatásra fordítható források nagyságáról és<br />
célzott felhasználásról. A kutatás finanszírozása gyakran történik a másodlagos pénzáramon<br />
keresztül, pályázatok útján. Ugyanez az állami keret biztosítja a hallgatói befizetések<br />
ösztöndíjprogramok keretében történő finanszírozását is.<br />
15 Ez történt pl. a német Brémen-i Egyetemen, amelynek Klaus Jacobs adományozott 200 millió eurót<br />
és mentette meg ezáltal a csődtől. Persze nem egyszerre adta oda a pénzt. Évi 15 milliót adott a 2006-<br />
2010-ig terjedő időszakra, majd a sikeres talpra állást követően a fennmaradó 125 milliót. Az egyetem<br />
pedig Jacobs Egyetemmé változtatta nevét. (The Economist, 2006)<br />
16 Ismét egy érdekesség a The Economist 2005. szept. 8-i számából: A kutatás azt tanácsolja azoknak<br />
az országoknak, akik sikeres felsőoktatási rendszert szeretnének létrehozni (mint ahogy ezt India és<br />
Kína is tette), hogy először is diverzifikálják a forrásokat. „Az állammal kötött alku annyit tesz, mint<br />
lepaktálni az ördöggel” (The Economist, 2005)<br />
51