Dees Szilvia_disszertacio.pdf - PTE Közgazdaságtudományi Kar ...

3.1 A magyar oktatási szektor makrogazdasági jellemzői, sajátosságai
Az oktatás területén is, mint sok más nonbusiness 19 területen vita folyt arról a
rendszerváltást megelőzően, hogy áru-e az oktatás, és mint ilyen, lehet-e piaca. Az
nyilvánvaló, hogy sem kizárólag piaci, sem tisztán bürokratikus módon nem szabályozható az
oktatás. A tisztán piaci folyamatokkal szemben az hozható fel ellenérvként, hogy azoknál nem
a tudásélmény, hanem az értékesíthetőség az elsőrendű, amely elszakadhat az igazi értékektől,
és akkor az oktatásról, mint társadalmi feladatról még nem is szóltunk. A tisztán bürokratikus
folyamatok esetén viszont monopóliumként irányítják az oktatást, és az ismeretanyagokat, a
tudásértékeket is érdekcsoportok határoznák meg.
2000 márciusában a lisszaboni Európai Tanács ülése alkalmával az Európai Unió új
stratégiai célt tűzött maga elé a következő évtizedre: azt, hogy a világ legversenyképesebb és
legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon, amely – több és jobb munkahellyel,
valamint nagyobb mértékű társadalmi kohézióval – fenntartható gazdasági növekedésre
képes. (Európai Bizottság, 2008) 20 Ezért a tagországok külön-külön, és a nemzetközi
szervezetek is kiemelt figyelmet fordítanak az oktatás és szakképzés fejlesztésére, a
résztvevők körének bővítésére, valamint az erre vonatkozó információk gyűjtésére és
értékelésére. Az EU a problémák megoldását erős, egységes és vállalatszerű egyetemi
menedzsmentben, jól körvonalazott küldetésben és stratégiában, kisebb állami
befolyásolásban, a társadalommal való szorosabb integrációban, és legfőképpen az iparral és a
vállalati szférával való erőteljesebb integrációban látja. (Maassen P. - Olsen, J., 2007).
„Az európai egyetemek nem versenyképesek. Nem tanulták meg, hogyan kell a
világpiacon versenyezni, hogyan kell a szerkezeti változásokat kezelni, illetve többségükből
hiányzik a versenyszellem” (Olsen, J., 2007. 40. oldal) (Novotny Á., 2010. 2. oldal)
Magyarországon is jelentős átalakulás indult meg az oktatási rendszerben: kitolódott a
tankötelezettség korhatára, a szakképzés rendszere egységesült, valamint felgyorsult a
19 A nonbusiness szektor azokat a szervezeteket tömöríti, amelyek kollektív fogyasztói igényeket
elégítenek ki és/vagy tevékenységüket nem profitszerzési céllal végzik. Bele tartozik a költségvetési
szektor (a közintézmények, állami fenntartású iskolák), a nonprofit szektor (a civil szervezetek, pl.
alapítványi iskolák) és a közüzemi szektor.
20 1999-ben a Bolognai Nyilatkozat aláírói az Európai Felsőoktatási Térség 2010-ig történő létrehozása
érdekében a következő célokat tűzték ki: „A Tudás Európája ma már széleskörűen elismert,
nélkülözhetetlen eleme a társadalmi és emberi fejlődésnek, az európai polgári lét megszilárdításának
és gazdagodásának. (…) Ma már általánosan elismert az oktatás és az oktatásban történő
együttműködés fontossága egy stabil, békés és demokratikus társadalom kifejlesztésében és
megerősítésében (…). Az európai felsőoktatási térség „kulcstényező a polgárok mobilitásának és
munkaerőként való alkalmazhatóságának elősegítésében és az európai kontinens általános
fejlesztésében. (…) figyelmet kell fordítanunk az európai felsőoktatási rendszer nemzetközi
versenyképességének a fokozására.” (Bologna Declaration, 1999)
59