Dees Szilvia_disszertacio.pdf - PTE Közgazdaságtudományi Kar ...

feladata meghatározni, illetve tudatosítani az egyetem munkavállalói körében, hogy kinek
milyen hatásköre van egyetemen belül, illetve szellemi jogi szempontból mit adhat ki a
vállalakozások felé.
Felmerül a kérdés, hogy nem rontja-e a technológia transzfer központ az egyetem
versenyképességét, hiszen ha több szervezeti szint helyezkedik el egy kutatói team felett,
akkor ez a rezsiköltségek miatt jelentős mértékben megdrágítja a működést. Magyarországon
ez a becslések szerint akár 35%-os ártöbbletet is eredményez. Ezért történik meg sok esetben,
hogy a kutatók, mint magáncégek vezetői, magánvállalkozóként vállalnak fel kutatási
megbízásokat, az egyetemet megkerülve, az egyetemi ár alá kínálva és – etikai és
finanszírozási károkat is okozva – az egyetemi infrastruktúrát felhasználva. Mindezek
kezelése is belső kommunikációs és szabályozási feladat, a minőségbiztosítás része kellene,
hogy legyen. Ugyanakkor a technológia transzfer központ létjogosultsága mellett szól az,
hogy szükség van egy olyan szervezetre, amely felvállalja az egyetemi kutatások,
szolgáltatások marketing és kommunikációs feladatát és költségvonzatait, valamint az
adminisztrációt annak érdekében, hogy a kutatónak csak a megbízó szakmai elvárásait kelljen
teljesítenie.
További kérdés, hogy amennyiben egyetemi szintű marketing tevékenységekről
beszélünk, akkor szükség van-e két marketing szervezetre párhuzamosan, egymás mellett?
Szét kell-e választanunk egymástól a technológia transzfer központot, mint a vállalatokkal
kommunikáló marketing szervezetet és az egyetemi marketing szervezetet? Magyarországon
ma azt tapasztaljuk, hogy sok esetben kifejezett kívánalom, ne derüljön ki, hogy az adott
központ egy egyetemi szervezetet takar.
A szétválasztás ellen az szól, hogy a vállalkozások véleménye szerint az egyetemek jó
híre és múltja az egyik fő ok, ami miatt nekik K+F megbízásokat adnak. Ha nem derül ki,
hogy a technológia transzfer központ az egyetem integrált része, akkor egyrészt a K+F
szervezet hiányában romlik az egyetem megítélése, hiszen nem tud referencia projekteket
felmutatni, a központ pedig elveszíti a biztos egyetemi hátteret (nem, mint szervezet, hanem
mint egyedülálló, induló vállalkozás jelenik meg a piacon), másrészt az egyetemi háttér
hiánya miatt csökken a központ megbízásainak száma is. Ezek a hatások egy negatív
öngerjesztő folyamatot indítanak el, amely hátrányos az egyetemnek, a központnak és
bizonytalanságot okoz a vállalati szektornak is.
Megoldásként olyan erős egyetemi marketing, vagy inkább hasznosító szervezet
létrehozását látom megoldásnak (és erre keresem a választ a kutatásaim során), amely ellátja
az egyetem marketing, transzfer (mint a tudás hasznosítása), vállalkozás-ösztönző (induló és
119