Dees Szilvia_disszertacio.pdf - PTE Közgazdaságtudományi Kar ...

More documents

Recommendations

Info

meglévő források hatékony felhasználásáról, illetve arról, hogy az újabb források számukra is hozzáadott értéket termelnének” (Európai Bizottság, 2005). Ez a szemléletmód határozottan szakít azzal, amely a feszítő finanszírozási gondokat pusztán az állami támogatások növelésével kívánná megoldani. Itt nemcsak amellett jelenik meg egyértelmű elköteleződés, hogy növelni kell a felsőoktatás finanszírozására szánt forrásokat, hanem amellett is, hogy ezek biztosításában nagyobb szerepet kell vállalniuk a háztartásoknak és a gazdaság szereplőinek, továbbá a forrásokat elsősorban a rendszer legeredményesebben és leghatékonyabban működő elemeinek a finanszírozására kell koncentrálni. A Bizottság által javasolt új politika e területen egyértelműen elkötelezett a nagyobb teljesítményt és a versenyt támogató megoldások mellett. (Halász G., 2007) A Bizottság szerint: „a kiegészítő finanszírozásnak elsősorban ösztönzőket és eszközöket kellene biztosítania azon egyetemek, illetve azon csoportok/személyek számára, akik készek és képesek az újításra, a reformokra és a magas szintű minőség biztosítására a tanításban, a kutatásban és a szolgáltatásban. Ez a kutatásban hangsúlyosabban a versenyen alapuló finanszírozást, míg az oktatásban erősebben teljesítményhez kötött finanszírozást tesz szükségessé” (Európai Bizottság, 2005). Hogyan veszíti el Európa a fiatalokat? Európa megalkotta a modern egyetemet. Párizs és Bologna már az előtt összegyűjtötte a tudósokat, mielőtt Amerika felkerült volna a térképre. Oxford és Cambridge kitalálta a „bentlakásos egyetemet”: tudósok közösségét, akik azért laknak együtt, hogy magas szinten tanulhassanak. Németország megalkotta a kutatóegyetemet. Egy évszázaddal ezelőtt az európai egyetemek tudósok gyűjtőhelyei, és az egyetemi adminisztráció modelljei voltak. A kutatások azonban azt mutatják, hogy Európa a második világháború óta fokozatosan átadja vezető szerepét az Egyesült Államoknak. Amerikában van a világ 20 topegyeteméből 17 18 . Az amerikai egyetemek foglalkoztatják a világ Nobel díjasainak 70%- át, a világ műszaki és tudományos cikkeinek 30%-át innen publikálják. Nem véletlen, hogy a feltörekvő országok most, amikor felsőoktatási modellt keresnek, inkább Amerikára figyelnek, mint Európára. Miért hanyatlanak ilyen meredeken az európai egyetemek? És mit tehetnek ennek a megállítására? Az első kérdésre a választ az állam szerepében kell keresni. Az amerikai egyetemek a finanszírozási forrásaikat számos különböző forrásból szerzik, nem csak az államtól, hanem filantrópusoktól, vállalatoktól, és természetesen maguktól a diákoktól. Az európaiak azonban főleg állami finanszírozottak. Az állami finanszírozás megszorítási kényszere azt jelenti, hogy az európai kormányok egyre több és több hallgató kibocsátásra kényszerítik az egyetemeket anélkül, hogy ehhez megfelelő forrást biztosítanának. Ez pedig elkerülhetetlenül a minőség romlásához vezet. Az amerikai modell azt mutatja, hogy az emberek hajlandóak és készek fizetni a jó felsőoktatásért, 18 a Shanghai Jiao Tong University globális rangsora szerint 53
mert tudják, hogy hosszú távon ebből személyes hasznuk lesz: ez az, amiért Amerika a GDP-jének kétszeresét fordítja felsőoktatásra. A második kérdésre a válasz az, hogy szét kell választani az egyetemet az államtól. Hagyni kell az egyetemeket, hogy saját belső ügyeiket intézzék: hogy versenyezhet jelenleg egy francia és egy amerikai egyetem egy tudósért, amíg a francia professzorok közalkalmazottak? És hagyni kell őket abban is, hogy szabadon szedjenek díjakat szolgáltatásaikért is, beleértve a hallgatói díjakat is. Forrás: The Economist, 2005. szeptember 8. A jövő 3G-s egyetemek finanszírozásának még egy karakterisztikáját kell kiemelni: a fix költségvetések fokozatosan program-finanszírozássá alakulnak át. Globális célokra fordított összeg 3GU Fixösszeg finanszírozás 2GU Egyetemek a második átalakulás folyamatában Programfinanszírozás Nemzeti célokra fordított összeg 9. ábra Egyetemei finanszírozás a 2GU-tól a 3GU felé Forrás: Wissema, J. G., 2009. 127. o. A transzformáció időszaka alatt az egyetemek finanszírozására jellemző, hogy alapképzései (BSc és BA), valamint monodiszciplináris kutatásai az első pénzáramból működnek, főleg nemzeti szinten, a Master és PhD képzések finanszírozására másod- és harmadik pénzáramokat használnak fel, nemzetközi környezetben. 54
Page 1:
Pécsi Tudományegyetem Közgazdas
Page 4 and 5: 4 EGYETEM-GAZDASÁG EGYÜTTMŰKÖD
Page 6 and 7: 31. ábra A vizsgált vállalkozás
Page 8 and 9: Ezzel szemben a főiskoláknak - ú
Page 10 and 11: humboldti eszméhez, amely mind sze
Page 12 and 13: marketinget értem, sőt, a fejezet
Page 14 and 15: Az egyes kutatási módszerek az al
Page 16 and 17: 1.2 A kezdetek Az első akadémiát
Page 18 and 19: megszerezhetőségének és elismer
Page 20 and 21: 1.5 A modern kori egyetem funkcióv
Page 22 and 23: A felsőoktatási létszám-expanzi
Page 24 and 25: változása a működésért felel
Page 26 and 27: felsőoktatás minőségbiztosítá
Page 28 and 29: e. egy professzionális gazdasági
Page 30 and 31: az intézmény egyetlen (vagy kevé
Page 32 and 33: támogatnak. A modell fejlődéstö
Page 34 and 35: Meghatározó jellemző GAZDÁL- KO
Page 36 and 37: 2 A HARMADIK GENERÁCIÓS EGYETEMI
Page 38 and 39: Az egyetemeknek új versenytársakk
Page 40 and 41: tevékenység kiszervezése, az int
Page 42 and 43: Tóth megvédi annak a magyar egyet
Page 44 and 45: Második generációs egyetem 1. K
Page 46 and 47: akkor növekszik, ha abban vállalk
Page 48 and 49: információgyűjtésre, illetve eg
Page 50 and 51: Intézet 1. Intézet 2. Intézet 3.
Page 52 and 53: fennmaradhat. Ez szolgálhat garanc
Page 56 and 57: 2.4 A tudás kommercializálása A
Page 58 and 59: Az egyetemek meghatározó változ
Page 60 and 61: 3.1 A magyar oktatási szektor makr
Page 62 and 63: A felsőoktatás, mint a közszfér
Page 64 and 65: szervezet milyen és hová pozício
Page 66 and 67: Célcsoport Jellemzői Célcsoport
Page 68 and 69: oktatásszervezési személyzet alk
Page 70 and 71: Kapcsolatmarketing sajátosságok A
Page 72 and 73: vezetésében, finanszírozásában
Page 74 and 75: Nézzük azokat az okokat, amelyek
Page 76 and 77: feldolgozóipar szolgáltató feldo
Page 78 and 79: 3.4 A felsőoktatási kommunikáci
Page 80 and 81: PR alapú kommunikáció •Proakt
Page 82 and 83: félnek sok munkára, külső és b
Page 84 and 85: 12. ábra Tudáspiramis Forrás: Le
Page 86 and 87: KORMÁNYZAT KORMÁNYZAT EGYETEM IPA
Page 88 and 89: elhalványulnak, egymásba csúszna
Page 90 and 91: Egyetem Gazdasági szféra Explicit
Page 92 and 93: 4.4.2 A gazdaság szereplői által
Page 94 and 95: 16. ábra A felsőoktatás terület
Page 96 and 97: tehát nem egy alapelv, hanem egy g
Page 98 and 99: 5.1 Magyarországi vállalkozások
Page 100 and 101: millió Forint 1990 1992 1994 1996
Page 102 and 103: potenciállal rendelkező nagyváll
Page 104 and 105:
A Magyarországon hatályos nemzeti
Page 106 and 107:
A mintát a Közép-dunántúli Ré
Page 108 and 109:
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20
Page 110 and 111:
A vállalkozások fejlődését bef
Page 112 and 113:
osztalék fizetése eszközök és
Page 114 and 115:
A vállalkozások innovációs tev
Page 116 and 117:
A szolgáltatásokat elsősorban m
Page 118 and 119:
oldal) Etzkowitz értelmezésében
Page 120 and 121:
feladata meghatározni, illetve tud
Page 122 and 123:
az összegyűjtött információk
Page 124 and 125:
5.2.2 Kommunikáció a marketing-sz
Page 126 and 127:
A megkérdezett vállalkozások 12,
Page 128 and 129:
mindegy ; 43,0% a vállalkozás; 8,
Page 130 and 131:
A Delphi-kutatás eredményei a sza
Page 132 and 133:
multit bíz meg a gazdasági kutat
Page 134 and 135:
problémamegoldás a jellemző. Az
Page 136 and 137:
esetben ezeknek a hallgatói munká
Page 138 and 139:
Két olyan további réteg, célcso
Page 140 and 141:
6.1.1 Módszertani és szervezeti v
Page 142 and 143:
Kiemelt vállalati célcsoport a le
Page 144 and 145:
6.1.2 Vállalati kommunikációs fo
Page 146 and 147:
A már létező, és a piacon poten
Page 148 and 149:
6.2 Az egyetemi kommunikáció fina
Page 150 and 151:
VÉGREHAJTÁS FELADATAI Környezeti
Page 152 and 153:
figyelembevételével, hiszen csak
Page 154 and 155:
7 A KUTATÁSI HIPOTÉZISEK VERIFIK
Page 156 and 157:
Az empirikus kutatások bizonyítot
Page 158 and 159:
az oktatók, kutatók, menedzsment
Page 160 and 161:
8 A KUTATÁS ÚJ ÉS ÚJSZERŰ ERED
Page 162 and 163:
- Hasznos lenne, s remélhetőleg m
Page 164 and 165:
Irodalomjegyzék ANTHONY, R.: The M
Page 166 and 167:
ETZKOWITZ, H.: The norms of entrepr
Page 168 and 169:
JÓZSA, L.: Marketingstratégia. M
Page 170 and 171:
PISKÓTI I.: Településfejlesztés
Page 172 and 173:
THURSBY, J. G., - THURSBY, M. C.: P
Page 174 and 175:
Mellékletek 173
Page 176 and 177:
Vállalkozások száma a Közép-ma
Page 178 and 179:
A szervezet vezetőjének adatai (8
Page 180 and 181:
II. A VÁLLALKOZÁS MAGATARTÁSA, I
Page 182 and 183:
III. K+F TEVÉKENYSÉG (25) Van-e k
Page 184 and 185:
IV. FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKE
Page 186 and 187:
(37) Mely kommunikációs eszközö
Page 188 and 189:
Melyek a legfőbb okok, amiért vá
Page 190 and 191:
Vállalati fejlődést befolyásol
Page 192 and 193:
Rotated Component Matrix a Componen
Page 194 and 195:
ANOVA Cluster Error Mean Square df
Page 196 and 197:
6. számú melléklet FÓKUSZCSOPOR
Page 198 and 199:
11. Vannak-e referenciák, éppen f
Page 200 and 201:
8. sz. melléklet Szakértői kérd
Page 202 and 203:
KÉRDŐÍV II. rész Az alábbiakba
Page 204 and 205:
14. A sikeres egyetemi tudástransz
show all

Dees Szilvia_disszertacio.pdf - PTE Közgazdaságtudományi Kar ...

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?