Dees Szilvia_disszertacio.pdf - PTE Közgazdaságtudományi Kar ...

változása a működésért felelős egyetemi menedzsmenttel szembe is új követelményeket állít.
Mint más nonprofit intézményben, az egyetemeknél sem zajlott gyorsan (ha egyáltalán
végbement) az egyetemi vezetés szemléletváltása és menedzsment tudásának bővítése. A
felsőoktatási intézmények gazdálkodó szervetekké való átalakulása komoly megrázkódtatást
jelent az egyetemi menedzsment és adminisztrációs szervezeteknek. Az új helyzet által
teremtett feladatok olyan vezetőket igényelnek, akik az akadémiai látásmód mellett az üzleti
szemléletet is magukénak vallják, a kettő között egyensúlyi állapotot tudnak teremteni, s
kezelni tudják azokat az aggodalmakat, amelyek a hatékonysági követelmények előtérbe
kerüléséből fakadnak. (Barakonyi K., 2000)
1.5.2 Szolgáltató egyetem
A hirtelen létszámexpanziót és a hatékonysági kényszert – amelyet kétség kívül kísért a
minőség visszaesése – a legkevésbé a nagy, neves kutató-, vagy elit egyetemek tudták
elfogadni. Még akkor is, ha kétség kívül előnnyel indultak a forrásokért folytatott versenyben,
hiszen éppen méretük, valamint a sok (akár több száz) éves múltjuk, a hírnevük, a presztízsük
előnyként szolgált mind a hallgatótoborzásban, mind a kutatási megrendelésekért folytatott,
egyre élesedő versenyben. Azonban méretük és nagy múltjuk, berögződött tradícióik és
elveik, ebből fakadó rugalmatlanságuk alkotják azokat a tényezőket is, amelyek meggátolták,
vagy gátolják még ma is az átalakuláshoz elengedhetetlen szemléletváltás véghezvitelét
menedzsment és oktatói-kutatói szinten egyaránt. Ebből a szempontból azok a kicsi,
rugalmas, fiatal felsőoktatási intézmények vannak előnyben, amelyek már a megváltozott
körülmények között születtek, szervezetük sem igényel radikális átalakítást, s a felsőoktatás,
valamint a nonprofit szféra számára szokatlan versenykörnyezetet természetes működési
közegnek tekintik. Ebben a helyzetben a gazdasági egyetemi modell kiterjesztése tűnt a
megfelelő megoldásnak. „… az egyetem lebontja tradicionális határait, végképp maga mögött
hagyja az "elefántcsonttorony" filozófiát.” (Hrubos I., 2001. 18. oldal) A hangsúly a határok
lebontásán és a környezettel való kedvező kapcsolat kialakításán van. A kiterjesztett
értelemben működő egyetem egyre kevésbé hozza létre öncélúan a tudást és próbálja azt
értékesíteni később, hanem törekszik a létrehozott tudás hasznosítására is, mind gazdasági,
mind társadalmi szempontból. Természeten továbbra sem enged alapelveiből, de azokat a
társadalom és a gazdaság szolgálatába állítja.
23