22.11.2014 Views

Dees Szilvia_disszertacio.pdf - PTE Közgazdaságtudományi Kar ...

Dees Szilvia_disszertacio.pdf - PTE Közgazdaságtudományi Kar ...

Dees Szilvia_disszertacio.pdf - PTE Közgazdaságtudományi Kar ...

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

„új jelenség új helyen való megjelenéséről”, azaz terjedésről beszélünk. Ha pedig a lokálisan,<br />

egy-egy egyetemen, kutatócsoportban megszülető, majd később elterjedő újdonságra<br />

vonatkozik a terjedési folyamat, akkor el is érkeztünk magához az innovációhoz. (Nemes-<br />

Nagy J. 2009)<br />

Az egyetemen található tudások gazdaságba való terjedését többen is vizsgálták:<br />

Varga Attila szerint (Varga A., 2004) a tudástranszfer-mechanizmusok négy szélesebb<br />

kategóriáját különböztethetjük meg:<br />

1. publikált kutatási eredmények, szabadalmi dokumentumokon keresztül,<br />

2. az egyetemi és vállalati szakértők (formális vagy informális) kapcsolati hálózatai<br />

révén (pl. közös kutatások, a végzett hallgatók munkaerőpiaca vagy egyetemi<br />

hallgatóknak az iparban való időleges munkavállalása),<br />

3. formalizált üzleti kapcsolatok által („spin-off firms” 26 ),<br />

4. fizikai létesítményeinek (például könyvtárak, tudományos kutató laboratóriumok)<br />

iparvállalatok általi igénybevétele eredményeként.<br />

Dévai és szerzőtársai (Dévai K., 2001): a kutatói mobilitást – beleértve a gazdasági<br />

szférából az egyetemre érkező kutatót is, bár a terjedésnek ez az iránya sajnos kevésbé<br />

jellemző –, a konferencia-részvételt, releváns irodalmat, főleg esettanulmányokat, a<br />

vállalatoktól érkező K+F megbízásokat, valamint a személyes kapcsolatokat megfelelő<br />

kapcsolatépítési eszköznek tekintik, de legfontosabb csatornának a hídképző intézmények<br />

szerepét tartják.<br />

Makó és szerzőtársai (2003) inkább szociológiai oldalról közelítenek a tudásteremtés- és<br />

átadás folyamatához, s kiemelik az ún. „memória-intézményeket”, mint könyvtárak,<br />

adatbázisok.<br />

Lengyel Balázs (2005) a Nonaka-modellt vette alapul, s a tudásáramokat az alábbiakban<br />

határozta meg:<br />

26 Külön fogalomként kell definiálni a Spin-off cégeket. Az innovációs törvény szerint (2004. évi<br />

CXXXIV. törvény a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról): hasznosító vállalkozás a<br />

költségvetési kutatóhelyen létrejött szellemi alkotások üzleti hasznosítása céljából az ilyen kutatóhely<br />

által alapított, illetve részvételével vagy részesedésével működő gazdasági társaság. A spin off-ok<br />

célja tehát, hogy egy adott, konkrét fejlesztési eredményt, szolgáltatást piacosítsanak. Ezzel szemben<br />

Magyarországon a spin-off-ok tulajdonképpen technológia transzfer funkciókat látnak el, s elsősorban<br />

az az oka, hogy az egyetemek csak spin-off cégek alapítására tudtak pályázati forrást szerezni.<br />

88

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!