Az első találkozás

Bella azonnal megértette a jelentését; szemei élénkek és türelmetlenek voltak. „Ésmegmutatod nekem, mire gondoltál a napsütéssel kapcsolatban?”Talán, mint már annyiszor ezelőtt, reakciója az ellenkezője lesz annak, mint amit vártam tőle.Mosolyogtam ennek lehetőségén, harcoltam, hogy visszatérjek a könnyedebb pillanatba.„Igen. De…” Nem mondott igent. „Ha nem akarsz… egyedül lenni velem, akkor aztszeretném, hogy ne menj egyedül Seattle-be. Megborzongok a tragédia gondolatától, amimegtalálhat téged egy ekkora városban.”Ajkait összenyomta; megsértődött.„Phoenix háromszor nagyobb, mint Seattle – csak a lakosságot tekintve. Kiterjedése –”„De úgy látszik, hogy Phoenix-ban még nem voltál a halál célpontja.” Mondtam félbevágvaindoklását. „Szóval inkább szeretném, ha velem maradnál.”Maradhat örökre, és még az se lenne elég hosszú idő.Nem kellett volna így gondolkoznom. Kettőnknek nincs olyan, hogy örökké. Minden elteltmásodperc többet jelent, mint ezelőtt bármikor; minden pillanatban változik, míg énugyanolyan maradok.„Bármi is legyen, én nem bánom, hogy egyedül legyek veled.” Mondta.Nem – mivel ösztönei visszafelé működtek.„Tudom.” Sóhajtottam. „Azonban el kellene mondanod Charlie-nak.”„Mégis mi okom lenne erre?” Kérdezte rémülten.Rápillantottam, a látomás, amit nem tudtam igazán elnyomni, undorodva kavargott afejemben.„Egy kis ösztönzést adnál, hogy hozzalak vissza.” Sziszegtem. Meg kellene adnia nekem ezt –egy tanú, aki óvatosságra kényszerítene.Miért erőltette rám Alice ezt a tudást?Bella hangosan nyelt egyet, és bámult engem egy hosszú pillanatig. Mit láthatott?„Úgy gondolom, kockáztatok.” Mondta.Ugh! Örömét leli élete kockáztatásában? Egy kis adrenalin löketre vágyott?Haragosan néztem Alice-re, aki szemembe nézett egy figyelmeztető pillantással. MelletteRosalie dühösen nézett, de nem törődtem vele. Hagy tegye tönkre az autót. Az csak egyjátékszer volt.„Beszéljünk valami másról.” Javasolta Bella hirtelen.Visszanéztem rá azon tűnődve, hogy vehette ennyire félvállról azt, ami igazán számított.Miért nem tekintett engem egy szörnyetegnek, ami voltam?„Miről akarsz beszélni?Szemei jobbra, majd balra fordultak, mintha azt figyelné, nem e hallgatnak ki minket. Biztosazt tervezte, hogy megoszt velem egy másik legenda alapú témát. Szemei megfagytak egypillanatra és teste megdermedt, majd visszanézett rám.„Miért mentetek Goat Rocks-ba múlt hétvégén… vadászni? Charlie azt mondta, hogy az nemjó hely a túrázáshoz, a medvék miatt.”Olyan feledékeny. Rábámultam, egyik szemöldökömet felvontam.„Medvék?” Zihálta.Savanyúan elmosolyodtam, néztem, ahogy leesik neki. Emiatt most már komolyan fog venni?Bármi miatt is?Rendezte arckifejezését. „Tudod, nincs még itt a medveszezon.” Mondta hevesen, szemeösszeszűkült.„Ha figyelmesen elolvasod, a törvény csak a fegyverrel történő vadászatot tartalmazza.”Megint elvesztette az ellenőrzést az arcizmain egy pillanatra. Szája kinyílt.„Medvék?” Mondta megint, ezúttal egy tapogatózó kérdésként, mint sem döbbent zihálásként.„A medve Emmett kedvence.”Szemeit figyeltem, hogy emésztik meg ezt.