Az első találkozás

Félig lehajolt, aztán meglátott, és félúton lefagyott. Átnyújtottam neki a pakkot, vigyázva,hogy a jéghideg bőröm ne érjen az övéhez.Köszönöm. – mondta hideg, kimért hangon.Ezzel sikerült újra felbosszantania.Szívesen. – válaszoltam hasonlóan hidegen.Felegyenesedett, elfordult, majd elsietett a következő órájára.Néztem utána, amíg már végül nem láttam a dühös alakját.A spanyol egyfajta kábulatban telt el. Mrs. Goff nem kérdezte meg szórakozottságom okát –tudta, hogy a spanyolom sokkal jobb, mint az övé, ezért másképp bánt velem -, hagyottnyugodtan gondolkodni.Szóval, nem tudom semmibe venni a lányt. Ez már világos. De ez valóban azt jelenteti, hogynincs más választásom, minthogy tönkreteszem? Lennie kellett más lehetőségnek, valamiközépútnak. Próbáltam megtalálni…Nem sok figyelmet szenteltem Emmett-nek, egészen az óra végéig. Furcsa volt – Emmett nemvolt túlságosan intuitív, ami a többiek érzéseit illette, de észrevette rajtam a változást. Azontöprengett, hogy mi tüntette el a kérlelhetetlen haragot az arcomról. Próbálta definiálni aváltozást, és végül úgy határozott, hogy reménykedőnek látszom.Reménykedő? Így nézett ez ki a külvilág számára?A remény ötletét latolgattam, amíg a Volvo-hoz sétáltunk, gondolkodtam, hogy pontosanmiben is kéne reménykednem.De nem sok időm volt ezen töprengeni. Amilyen érzékeny voltam a gondolatokra a lányról,amint meghallottam a nevét a… a vetélytársaim fejében, felteszem, be kell ismernem, azonnalmegragadta a figyelmemet. Eric és Tyler, hallván Mike kudarcáról – némi elégedettséggel -,elhatározták, hogy megteszik a saját lépéseiket.Eric már a helyén volt, nekitámaszkodott a lány furgonjának, így ő nem hagyhatta figyelmenkívül. Tyler órái úgy voltak beosztva, hogy később végzett, tehát most kétségbeesettsietséggel igyekezett elkapni Bellát, mielőtt eltűnhetne.Ezt látnom kellett.Várjuk meg itt a többieket, rendben? – motyogtam Emmett-nek.Gyanakodva nézett rám, aztán vállat vont és bólintott.„Ez a kölyök elvesztette az eszét.”Gondolta szokatlan kérésem hallatán.Láttam Bellát kijönni a tornateremből, és úgy helyezkedtem, hogy távoztában ne vehessenészre. Ahogy közelebb ért Eric leshelyéhez, arra lépdeltem, hogy pont a megfelelő pillanatbanmehessek el mellette.Láttam, ahogy összerándult, amikor meglátta a rá váró fiút. Egy pillanatra lefagyott, aztánmegnyugodott, és tovább ment.Szia, Eric! – hallottam, amint barátságos hangon köszönt.Hirtelen és teljesen váratlanul bosszús lettem. Mi van, ha ez a jelentéktelen tinédzser, a zsírosbőrével tetszik Bellának?Eric hangosan nyelt egyet, az ádámcsutkája megugrott.Szia, Bella!Úgy tűnt, Bella nem reagál Eric idegességére.Mi újság? – kérdezte, miközben kinyitotta a furgon zárját, és nem nézett Eric riadt arcára.Khm, csak azon gondolkodom… volna-e kedved velem jönni a tavaszi bálra? – elcsuklott ahangja.A lány végre felnézett. Döbbent volt, vagy elégedett? Eric nem nézett rá, így nem láthattamBella arckifejezését a gondolatain keresztül.- Azt hittem, hölgyválasz van. – mondta kissé idegesen.- Hát, igen. – értett egyet Eric szerencsétlenül.