viga gyula: tájak, Ãzek, ételek borsod-abaúj-zemplén megyében
viga gyula: tájak, Ãzek, ételek borsod-abaúj-zemplén megyében
viga gyula: tájak, Ãzek, ételek borsod-abaúj-zemplén megyében
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
4. kép. Miskolc – szüret az avasi szőlőhegyen. Színezett képeslap<br />
Elsősorban a megye közlekedésföldrajzi helyzete és szerkezete, valamint az eltérő<br />
adottságú tájak gazdasági kapcsolatrendszere adhat magyarázatot arra, hogy a<br />
táji-felszíni tagoltság ellenére nincs valódi reliktum-terület, kistáj. Jóllehet vannak<br />
mikrorégiók, amelyek viszonylag nagy számban őriznek archaikus elemeket az alkalmazkodás<br />
formáiban (Bodrogköz lápi életmódja, Tisza mente legeltető gazdálkodása,<br />
Bükk és Zempléni-hegység erdei iparai és kézművessége stb.), a műveltség<br />
egészének állapotában mindenütt kitapinthatók a 19–20. század lassú polgárosodásának<br />
folyamatai. A nem néprajzi kategóriát jelentő szegénység, ami – a fentebb már<br />
említett okok miatt – e térségben igen gyakran és sok helyen jelen van, nem konzerválja<br />
a műveltség korábbi állapotát. A munkára elvándorlók, sokféle tevékenységet<br />
folytatók igen gyakran közvetítik az új műveltségi elemeket közösségük számára.<br />
A gazdasági-társadalmi változások nemcsak a gazdasági, vallási, közigazgatási<br />
központok szerkezetét árnyalják, hanem máig hatóan formálják a lokális központok<br />
és a perifériák viszonyrendszerét is. A 18–19. század folyamán a térség többközpontú,<br />
ami befolyásolja a műveltség egész állapotát is. Az egyik központ Tokaj-<br />
Hegyalja centrális területe, ami sajátos gazdasági szisztéma, termelési egység, s<br />
amelynek hatósugarában fejlődik ki a „Bodrog-parti Athén”, Sárospatak műveltségi<br />
központ szerepe. A másik centrum a Sajó és a Hernád összefolyási területének az<br />
Alfölddel való találkozási zónája, az ún. Miskolci kapu, melyben maga Miskolc városa<br />
a 18–19. század folyamán válik gazdasági központtá. A 19. század folyamán<br />
megerősíti ezt a Sajó-völgy iparosodása is. A Felföld irányában két további, de nem<br />
egyformán markáns centrum található. Egyértelmű Kassa szerepe, központi funkciója,<br />
ugyanakkor önmagában is több alközpontra bomlik a gömöri térség gazdaság- és<br />
kultúraszervező centruma: elsősorban Rozsnyó és Rimaszombat szerepe a meghatározó.<br />
17
Change language