viga gyula: tájak, Ãzek, ételek borsod-abaúj-zemplén megyében
viga gyula: tájak, Ãzek, ételek borsod-abaúj-zemplén megyében
viga gyula: tájak, Ãzek, ételek borsod-abaúj-zemplén megyében
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
1. kép. Borsod-Abaúj-Zemplén megye domborzati típusai. 1: középhegység,<br />
2: eróziós-deráziós dombsági táj, 3: síkság és teraszos folyóvölgy (Frisnyák Sándor 1994. 10. alapján)<br />
Kenézlő, Viss és Zalkod, a Taktaközből Csobaj, Prügy, Taktabáj, Taktakenéz, Tiszaladány,<br />
Tiszatardos).<br />
Nagyobb hatású volt az első világháborút követő határmódosítás, amely közvetlenül<br />
és közvetve kihatott a hagyományos népi kultúrára, annak átalakulására is.<br />
A trianoni béke Borsod vármegye területét érintetlenül hagyta, viszont Abaúj-Torna<br />
3230 km 2 -nyi területéből 1551 km 2 a megszülető Csehszlovákia része lett. Gömör<br />
vármegye területéből alig maradt Magyarországnak (4279 km 2 -ből 3956 km 2 lett<br />
Csehszlovákiáé), míg a nagy kiterjedésű Zemplén vármegyének egyharmada maradt<br />
Magyarországé (6282 km 2 -ből 1775 km 2 – Csorba Csaba 1994.). Vizsgált témánk<br />
szempontjából mindennek két következményét kell megemlítenünk. A történeti<br />
vármegyék, elsősorban Gömör és Zemplén, a történeti Magyarország területének<br />
északkeleti körcikkeként egymástól eltérő életmódot folytató, különböző kultúrájú<br />
északi és déli területeket egyesítettek egy több évszázados táji munkamegosztás<br />
keretei között. Az etnikai és nyelvi határokat és a gazdasági kapcsolatokat egyaránt<br />
figyelmen kívül hagyó határmegvonás természetes központjaitól vágott el területeket.<br />
A 20. század elejéig a hagyományos életmód és műveltség kapcsolatrendszere<br />
által az északkeleti régió egységébe illeszkedő térség kiterjedt zónájának gazdasági,<br />
közigazgatási és kulturális központjai a mai Magyarország területén kívül voltak.<br />
A trianoni határok éppen a paraszti polgárosodás kritikus időszakában szakították<br />
meg ezeket a szálakat, befolyásolva ezzel az egyes tájak, népcsoportok esélyeit is a<br />
polgárosulásra, urbanizálódásra, elvágva az innovációk, divatok kiterjedését és határait.<br />
Korábban nyitott vidékek váltak elzártakká, ami nem csupán műveltségük<br />
szempontjából volt sorsdöntő, hanem máig hátrányos helyzetet teremtett számukra<br />
a határok megvonása.<br />
9