viga gyula: tájak, ízek, ételek borsod-abaúj-zemplén megyében

5. kép. Mezőkövesdi matyó család, 1904. (Kóris Kálmán felvétele)
területének lokális önfejlődései. Ezek alapja azonban egy fokozatosan egységesülő
műveltségi alapréteg.
A térség műveltségi arculatának formálásában igen jelentős szerep jutott az
idegen etnikumokhoz tartozó népcsoportok migrációjának, amelyek részt vettek a
terület gazdasági organizációjában majd reorganizációjában, s – létszámuktól, gazdasági-műveltségi
állapotuktól, szerepüktől függően – hatottak környezetükre. Ebben
a vonatkozásban több történeti réteget kell elkülönítenünk, amelyeknek eltérő
volt a hatásuk is a műveltségre, ill. amelyek vélhetően különböző fokon integrálódott
műveltségi csoportokban asszimilálódtak vagy őrizték meg magukkal hozott műveltségük
különböző részeit, elemeit. A gazdasági-társadalmi fejlődésnek megfelelően,
a migrációk történetében éles cezúrát jelent a kései feudalizmus, ill. a török
háborúk kora, különösen a török alól felszabadult területek gazdasági reorganizációja.
Számos telepítő tényező évszázadokon át folyamatosan hatott, s talán joggal
feltételezhetjük, hogy a betelepülők különböző generációi között is kimutatható a
folytonosság, a bevándorlás szándéka és öröksége. Ilyen tényezőnek tarthatók elsősorban
a sík vidékek mezőgazdálkodó térszínei, amelyek kihívást jelentettek a hegyvidéki
csoportok számára. Áttelepülésükhöz az időszakos telepítési hullámok
mellett, útmutatóul szolgálhattak a sík vidéken végzett időszakos mezőgazdasági
munkák is, amelyek elvégzésére a 16–17. századtól nagy számban áramlottak az
Alföldre a Felföld magyar, szlovák, ruszin népességének csoportjai. Telepítő tényezők
voltak a bányászat és a hegyvidéki iparok is, amelyek évszázadokon át pl. különféle
19