viga gyula: tájak, ízek, ételek borsod-abaúj-zemplén megyében

27. kép. Szentelésre váró
kosarak Görömbölyön,
1972. (Bodgál Ferenc felv.)
hatásai. Az új ételek először a lakodalomban
jelentek meg, onnan kerültek át
a többi ünnep étrendjébe.
Az ünnepi ételek és étkezés hagyományának
rendszeres összegyűjtése
kutatásunk halaszthatatlan feladata lenne.
VI. Az étkezési rendek és az étrendek
kérdése a táplálkozási kultúra vizsgálatának
lényeges problematikája. Az étkezések
naponkénti száma, a meleg és
hideg ételek aránya nagy régiókban
egyezéseket mutat a történeti folyamat
során, ugyanakkor megfigyelhetők táji
változatai is. Az újkori magyar parasztkultúrában
a kettős és a hármas étkezési
rend, valamint a kettő társítása is előfordult.
A legelterjedtebb megoldás – a 20. századba
nyúlóan – az év megosztása volt:
a téli fél évben a napi kétszeri, nyáron a
háromszori fő étkezés volt a jellemző
(Vö. Kisbán Eszter 1997. 548.). A palócok
a téli napokon hagyományosan
kétszer étkeztek, nyáron háromszor
vagy négyszer. A közös tálból való étkezés
az első világháborúig volt általános
(Cs. Schwalm Edit 1989. 481–482.).
28. kép. Bodrogközi húsvéti kalácsok díszítése
(Kárpáti László rajza)
A rendelkezésre álló adatok lényegében ezt erősítik meg a megye más tájairól is.
45