viga gyula: tájak, ízek, ételek borsod-abaúj-zemplén megyében

Ugyancsak tanulságos a heti étrendek alakulása: ebben is lokális adottságok és
nagytáji történeti folyamatok összegződtek. Érdemes ismertetnünk néhány hétköznapi
étrendet a 20. század derekáról, ami sokat elárul a táplálkozás struktúrájáról. Az
első adatsor a bükkalji Sályból származik, ahol a népesség nagyobb része református.
A példa egy református család heti étrendjét tükrözi. A család minden tagja
ugyanazt az ételt ette, általában a gyermekek is azt kapták, mint a felnőttek. Reggel
rendszerint szalonnát ettek. Legfeljebb a gyermekek kaptak árpakávét, újabban (az
1940-es évektől) tejet. Ha nem volt szalonna, akkor kis kenyeret ettek, télen sült
krumplit. Télen különösen kedvelt volt a fagyos szalonna, ecetes vereshagymával.
Vacsorára mindig az ebédről megmaradt ételt fogyasztották. Nyáron, a nagy mezőgazdasági
munkák idején viszont estére főztek. Az ebédek ételsora így nézett ki:
Hétfő: habart bab, túrós tészta.
Kedd: Krumplileves nokedlivel, palacsinta.
Szerda: Laposborsó leves, paprikás krumpli.
Csütörtök: Húsleves (télen disznóhúsból, nyáron baromfiból), pampuszka
(fánk) vagy puffancs.
Péntek: Rántott bab vagy tésztás bab, tarkedli.
Szombat: Lebbencsleves (hogy vasárnap szépek legyenek!).
Vasárnap: Húsleves, pörkölt nokedlivel vagy rizskásával, esetleg főtt hús, mártással.
(Kora tavasszal sóska, nyár elején büszke- vagy ribizli mártás, télen paradicsommártás
befőzött paradicsomból). Vasárnap sütemény is volt: béles, mákosvagy
diós kürt (Barsi Ernő 1996. 664–665.).
A Mezőkövesdhez közeli – önmagukat ugyancsak matyónak tartó – Szentistván
római katolikus népénél a 20. század első felében így nézett ki a heti étrend.
Hétfő: laskaleves kolbásszal, estére kemencében sült krumpli.
Kedd: kemencében hússal együtt főzött borsó, néha csak üresen.
Szerda: pászkát sütöttek, valamit mindig tettek rá.
Csütörtök: bab vagy kása (köles, kukorica, árpa) vagy laska hússal.
Péntek: böjtös nap – görhe, tejberizs és leves.
Szombat: reggel sült krumpli, délben krumplileves, este ismét krumpli.
Vasárnap: nagy fazék káposztát főztek, minden reggel sütöttek alá szalonnát,
és három napig rájártak. A vasárnapi ebéd még a tehetősebbeknél is alig különbözött
a hétköznapitól, de meleg étel volt, általában hússal (Morvay Judit gyűjtését
idézi: Szigeti Andor 2003. 58.).
A bodrogközi Karcsán a második világháború utáni évekig megmaradt a hagyományos
étrend.
Hétfő: habart leves és vastag- vagy öreglángos.
Kedd: a levesek napja volt, pl. gombóda- vagy gombaleves, hozzá főtt vagy sült
tészta.
Szerda: habart étel és főtt vagy sült tészta.
Csütörtök: lehetőség szerint húsos levest főztek, hozzá sült tésztát.
Péntek: habart leves, lekváros gombóc, lángos, lapcsánka vagy valamilyen lepény.
Szombat: darás ételt főztek, amit hagymás zsírral vagy kolbásszal kínáltak.
46