viga gyula: tájak, Ãzek, ételek borsod-abaúj-zemplén megyében
viga gyula: tájak, Ãzek, ételek borsod-abaúj-zemplén megyében
viga gyula: tájak, Ãzek, ételek borsod-abaúj-zemplén megyében
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
malmok elterjedése, ami a különböző lisztminőségek, főleg a lisztláng, a legfinomabb kalácsliszt<br />
különválasztását segítette, valamint a 19. század második felében a térség paraszti gyakorlatában<br />
is elterjedő sörélesztő, ami felváltotta a hagyományos kelesztőanyagokat. Az<br />
egyes ünnepeknek és a tájilag is eltérő funkcióknak megfelelően, a kalácsok tetejét változatos<br />
módon díszítették: az általános tésztadíszeket – főleg a lakodalomra sütött kalácsoknál –<br />
színes szalagok is kiegészíthették. Különösen ez utóbbi adja a népi díszítőművészetéről a 19.<br />
század végétől elhíresült matyóság (Mezőkövesd és szomszédos falvai) ünnepi kalácsának<br />
jellegét: a 20. század elejétől kezdve a népcsoport önkifejezése az ételkészítésben is megjelenik.<br />
Kifejezetten alkalmas erre az amúgy is reprezentációs funkciójú ünnepi kalács. Az elmúlt<br />
évtizedekben a kalács már nem csupán az ünnepek étele: a jelentős idegenforgalommal<br />
rendelkező Mezőkövesd pékjei is megsütik kisebb, 2–3 kilós változatait.<br />
A nagy ünnepek fényét azzal emelték és emelik napjainkban is, hogy kenyér mellett vagy<br />
helyett az alkalomnak megfelelően feldíszített finom kalács kerül az asztalra. Észak-<br />
Magyarországon, főleg a Mezőségben a matyó kalács tölti be ezt a szerepet. Lakodalomkor az<br />
ifjú pár előtt ott van az asztal főhelyén. Húsvétkor szentelni ezt viszik a templomba a sonka<br />
mellé. Szent István napján is mindig ott van a kenyér mellett nemzetiszínű szalaggal átkötve.<br />
Pipics<br />
(Szigeti Andor nyomán)<br />
Húsvétkor sütötték a locsoló gyerekek részére. Brióshoz hasonló sült tészta. A kalácstésztát<br />
elvagdosták, háromujjnyi vastagságú darabokat sodortak belőle, azok végeit egymásra hajtották,<br />
úgy sütötték meg.<br />
Placki (plattni) vagy masinalángos<br />
(Pető Margit nyomán)<br />
1 kg burgonyát héjában megfőzünk, megtisztítjuk, áttörjük. Csak annyi liszttel gyúrjuk össze,<br />
amennyi összefogja a krumplit. Kevés sóval ízesítjük. Csak úgy kézzel tenyérnyi lapocskákat<br />
nyújtunk belőle, kb. fél cm vastagságúra. A masina (tűzhely) placcán (lapján), vaskályha<br />
tetején (ma pirítós lapon) sütjük meg. Megkenjük zsírral, kettőt-kettőt összefogunk belőle,<br />
úgy fogyasztjuk.<br />
TISZA MENTE<br />
Levesek<br />
Kaporleves<br />
(Füvessy Anikó nyomán)<br />
Hozzávalók: egy csomó friss kapor, 1 fej vöröshagyma, 1 dl tej, kevés zsiradék, liszt a habaráshoz,<br />
kevés só, cukor és ecet. A gombóchoz: 2 főtt burgonya, kevés liszt és<br />
zsír, csipetnyi só.<br />
A kockára vágott hagymát a zsiradékon megpároljuk, végül rövid ideig megforgatjuk rajta a<br />
megmosott, felaprított kaprot. Kevés vízzel felengedjük, sóval, kevés cukorral, ízlés szerint<br />
gyenge ecettel ízesítjük.<br />
A gombóchoz a krumplit megtörjük, kevés liszttel, zsírral, tojással összekeverjük. A masszát<br />
rudakra nyújtjuk, azt 2–2,5 cm-es darabokra vágjuk, a szeletekből gombócot formálunk.<br />
A gombócokat a forrásban levő levesben főzzük be, majd tejjel elkevert habarással sűrítjük.<br />
Karalábé-(karfiol-) leves<br />
A gyenge karalábét hosszúkás csíkokra vágjuk, kevés hagymás, paprikás zsíron megdinszteljük.<br />
Előbb csak kevés vízzel engedjük fel, azzal tovább pároljuk. Mikor a végső mennyiségre<br />
felengedjük, apró csokornyi, összekötött petrezselyemlevelet teszünk bele, úgy főzzük puhára<br />
114