viga gyula: tájak, ízek, ételek borsod-abaúj-zemplén megyében

Vasárnap: szárnyas-húsleves gombódával vagy kockatésztával, a húslevesből
kiemelt főtt hús, a harmadik fogásként galuska valamilyen ízesítéssel (Nagy Géza
nyomán. Vö. Szigeti Andor 2003. 81.).
A heti étrendekben is tükröződtek a vallási kötöttségek, annak megfelelően
rögzültek például tésztás napok, ill. húsmentes napok. Az abaúji görög katolikusság
egyik központjának számító Rakacáról egyik adatközlőm jegyezte le: „Nagyszüleim
egy héten háromszor tartottak böjtöt: hétfőn, szerdán, pénteken. Hétfőn és szerdán
tojásételt fogyasztottak, de zsírral nem ettek csak olajjal. Péntek az szigorú böjt volt.
Akkor tejet sem ettek, nem is főztek. Szerdán mindig habart bab volt az ebéd. Hétfőn
savanyú habart gruja (krumpli), pénteken lecskés (kockatésztával egybefőzött)
bab.”
A fentiek csupán néhány jellemző vonását mutatják Borsod-Abaúj-Zemplén
megye hagyományos táplálkozási kultúrájának. Mindez számos összefüggésre világít
rá, ugyanakkor a kutatás jelentős adósságára is figyelmeztet.
47