viga gyula: tájak, Ãzek, ételek borsod-abaúj-zemplén megyében
viga gyula: tájak, Ãzek, ételek borsod-abaúj-zemplén megyében
viga gyula: tájak, Ãzek, ételek borsod-abaúj-zemplén megyében
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
22. kép. Szalonnasütés az<br />
ózdi vasgyárban<br />
(Feldman Pál felv.)<br />
23. kép. Szalonnasütés<br />
fatűzön az ózdi vasgyárban<br />
(Feldman Pál felv.)<br />
szalonnát, hagymát, burgonyát, babot, kenyeret, száraztésztát. Az utóbbiak sorában<br />
általánosan ismert volt a tojás nélkül gyúrt, és vékonyra nyújtott laksa (loksa, laska),<br />
ami változatos formában volt elkészíthető a favágók, erdei munkások, szén- és<br />
mészégetők egyszerű tűzhelyén. Jellemzően kevés edényt használtak, a 20. század<br />
során már dominált a vasbogrács alkalmazása.<br />
A bányák, gyárak, üzemek munkásai leginkább otthonról vittek magukkal hideg<br />
ételt, a meleg táplálék jobbára otthon várta őket. Nem volt azonban ritka – természetesen,<br />
ha a munkahely és a munkakörülmény engedte –, hogy zománcos ételhordóban<br />
(diner), ill. kisebb edényben élelmet vittek magukkal, amit ebédidőben<br />
megmelegítettek. A kohászok és más tűz körül dolgozók szalonnát sütöttek: a fém<br />
nyársakat, fémből hajlított kenyérpirítókat maguk eszkábálták hozzá. Maguk állították<br />
elő azokat a fém tepsiket is, amelyekben ugyancsak szalonnát vagy kolbászt, hurkát<br />
sütöttek, egyszerűbb ételeket készítettek (Vass Tibor 1981. 271–283.). A további<br />
kutatásnak érdemes lenne figyelmet szentelni a gyári és üzemi étkezdék hatásának<br />
42
Change language