viga gyula: tájak, Ãzek, ételek borsod-abaúj-zemplén megyében
viga gyula: tájak, Ãzek, ételek borsod-abaúj-zemplén megyében
viga gyula: tájak, Ãzek, ételek borsod-abaúj-zemplén megyében
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
15. kép.<br />
Mézeskalácsárus<br />
Szerencsen, 1962.<br />
(Bodgál Ferenc felv.)<br />
Az általában díszítetlen, fonott ünnepi kalács neve ezen a vidéken (is) morvány.<br />
A Barkóság és a gömöri vidék jellegzetes süteménye a mákos fentő, a sokféle lepény, a<br />
kürt vagy türt és a patkó. Az utóbbiakat mákkal, dióval, lekvárral ízesítették (Paládi-<br />
Kovács Attila 1982. 103–106., É. Kovács Judit 2002.).<br />
A húsfélék között nagy keletje volt a juhnak és az apróléknak. Október 1-jén, a<br />
jószág beszorulása után kezdődött a birkahús fő szezonja, és a december eleji disznóölésig<br />
tartott. A juhhúst – sertéshússal összedarálva – kolbászba is töltötték, a<br />
birka boncahúsa (comb) füstölésre is került. A disznóhúst szerették a barkók nagy<br />
darabokban belefőzni a levesbe (kövesztés) (Paládi-Kovács Attila 1982. 107–108.).<br />
Az érintkező dél-gömöri térség táplálkozási hagyományából a tehéntej és juhtej<br />
felhasználásának gazdagságát kell kiemelnünk. A tej feldolgozásának termékeit<br />
összetett kapcsolatrendszer fűzi az – etnikailag összetett – vlach jogú pásztorok<br />
nagy múltú tejkultúrájához (Paládi-Kovács Attila 1977. 392–411., Ujváry Zoltán 1991.).<br />
Abaúj-Torna és a reprezentáns Bódva-völgy táplálkozáskultúráját a 19–20. század<br />
fordulójától annak ellenére nagyfokú hasonlóság jellemzi, hogy a folyó különböző<br />
adottságú tájakat és eltérő kulturális hagyományokkal rendelkező csoportokat köt<br />
össze. Gyakorlatilag azonos volt a településeken az ételek alapanyagát adó nyersanyagbázis<br />
is.<br />
A növényi nyersanyagok közül a rozs, búza, burgonya, káposzta, kukorica,<br />
bab, lencse, tök, mák mindenütt megtermett, de számos emléke van a tönköly és a<br />
köles termesztésének és felhasználásának is. A tönköly (Triticum spelta) a kopár,<br />
terméketlen domboldalakon is termést hozott: vagy kásaételt főztek belőle, vagy<br />
őrleményét a kenyérliszthez keverték. A 19. század végén még a kölest (Panicum) is<br />
termesztették emberi fogyasztásra is: meghántolva kásás- vagy töltött káposzta készítéséhez<br />
használták. Az említett termelvényekhez járult a veteményes kertek zöldsége,<br />
valamint a gyümölcs és a szőlő.<br />
31