viga gyula: tájak, Ãzek, ételek borsod-abaúj-zemplén megyében
viga gyula: tájak, Ãzek, ételek borsod-abaúj-zemplén megyében
viga gyula: tájak, Ãzek, ételek borsod-abaúj-zemplén megyében
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A HAGYOMÁNYOS KULTÚRA TÁJI-TÖRTÉNETI<br />
TAGOLÓDÁSA BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN<br />
(A regionális életmód-stratégiák feltételei és változatai)<br />
A 7248 km 2 kiterjedésű, az ország területének 7,8%-át elfoglaló Borsod-Abaúj-<br />
Zemplén Magyarország második legnagyobb megyéje. Az 1950-ben végrehajtott<br />
területi-közigazgatási reform által létrehozott mesterséges képződmény, amely tájilag<br />
változatos, gazdasági-társadalmi fejlődésükben is erőteljesen különböző területeket<br />
integrált. Határai azonban csupán államigazgatási keretek, és nem tükrözik a<br />
kultúra regionális tagolódását. A mai Borsod-Abaúj-Zemplén Magyarország egyik<br />
legtagoltabb, legváltozatosabb táji adottságokkal rendelkező területe, s a különböző<br />
természeti feltételekhez való alkalmazkodásuk, eltérő történetük és társadalmi fejlődésük<br />
révén egymástól hol markánsan elütő, hol csak árnyalt differenciákat mutató<br />
műveltségi csoportokat foglal magába.<br />
A mai megye az egykori Borsod vármegyét, Abaúj-Torna és Zemplén déli részét,<br />
valamint Gömör-Kishont vármegyék kisebb déli peremét egyesíti. Borsod egyike volt a<br />
legrégibb vármegyéknek, névadó központja ma Edelényhez tartozik, s a Bódva<br />
völgyében fekvő földvárának gyűrűje őrzi az Árpád-kori központ emlékét. Az egykori<br />
Abaúj vármegyének hasonló központja található Abaújvár község területén.<br />
Gömör és Zemplén névadó központjai ma Szlovákia területén fekszenek<br />
(Sajógömör, illetve a Bodrog partján fekvő Zemplén község területén). Gömör és<br />
Kishont, illetve Abaúj és Torna vármegyék időszakos egyesítése és szétválasztása a<br />
19. századi közigazgatási átszervezések része volt, csakúgy, mint a kisebb határkiigazítások<br />
Borsod és Heves megyékkel: 1807-ben Heveshez csatolták az Eger-pataktól<br />
keletre fekvő terület néhány községét és pusztáját (Tihamér, Almagyar, Felnémet,<br />
Bekölce), majd Borsodot 1812-ben Ivánka, Farmos és Szihalom átadásával kárpótolták.<br />
1827-ben Abaúj vármegye Aszalót kapta meg Borsodtól Belső-Bőcsért. A már említett<br />
1950-es közigazgatási átszervezéssel Borsod megyéből Hevesbe került<br />
Andornaktálya, Balaton, Bélapátfalva, Borsodszemere, Borsodszentmárton, Egerfarmos, Mónosbél,<br />
Nagyvisnyó, Noszvaj, Ostoros, Szihalom, Szilvásvárad, ugyanakkor a létrejövő Borsod-Abaúj-Zemplén<br />
megyéhez csatolják Hajdú vármegyéből az egykor <strong>borsod</strong>i<br />
Tisza<strong>gyula</strong>házát és Szabolcs vármegye néhány Tisza menti faluját (a Bodrogközből<br />
8
Change language