Humanizmus, religio, identitástudat - MEK - Országos Széchényi ...

sak. 4 Egy paraszti származású gazdatiszt családjában született. 5 István apja,
Miklós több gazdát cserélt. A 17. század első éveiben Rákóczi Zsigmondnál
találjuk. A leghosszabb szolgálat és legszorosabb kapcsolat Esterházy
Miklóshoz és feleségéhez, Dersffy Orsolyához fűzte, akik mellett udvarbíró
volt a munkácsi birtokon, és akiktől egy házat és egy pusztát is zálogba vett
Bereg megyében. 6 Ez a kapcsolat nagy hatással volt Miklós fia, István egész
életére.
Az ifjabb Aszalay születési évét nem ismerjük. Kérdéses, hogy az apjától
örökölte vagy maga nyerte a nemességet. 7 Élete során Aszalay István a szolgálatai
révén újabb földbirtokokat is szerzett, bár nagyon keveset. 8 A pályafutását
Esterházy Miklós familiárisaként kezdte, támogatásával tanult külföldön
(a grazi jezsuita kollégiumban), és haladt előre a hivatalban. Több
naplója (1624–1631), Fons, 2005/2, 163–255. Szórványos adatok alapján Csízi István
rekonstruálta Aszalay István életének legfontosabb mozzanatait. Csízi tanulmányain
kívül a szakirodalomban alig találkozunk Aszalay István nevével: általában csak említést
tesznek róla. EMBER Győző, Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól
a török kiűzéséig, Bp., „Budapest” Irodalmi, Művészeti és Tudományos Intézet,
1946 (MOL Kiadványai, 3), 132, 178–180; FALLENBÜCHL Zoltán, Állami (királyi
és császári) tisztségviselők a 17. századi Magyarországon. Adattár, Bp., OSZK–Osiris,
2002, 41; uő, A Magyar Kamara tisztviselői a XVII. században, Levéltári Közlemények,
1968/2, 239, 253; FEJES Judit, The marriage policy of the Esterházy family after
the death of Palatine = Beloved children. History of Aristocratic Childhood in Hungary
in the Early Modern Age, ed. Katalin PÉTER, Bp.–New York, CEU Press, 2001, 224;
MAKSAY Ferenc, A Magyar Kamara Archívuma, szerk. BUZÁSI János, Bp., MOL,
1992 (A MOL kiadványai, I. Levéltári leltárak, 8); SZINNYEI József, Magyar írók
élete és munkái, I., Bp., Hornyánszky, 1891, 280; NAGY Iván, Magyarország családjai
czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal, I., Pest, Beimel és Ráth, 1857, 70–71.
4
Életének egyik szakaszát (1624-től 1631-ig) részben Aszalay naplója alapján rekonstruálhatjuk.
A többi adatot Aszalay hivatalos és magánjellegű levelezéséből, illetve a
hivatalnoki tevékenységére vonatkozó, a Magyar Kamarában megmaradt dokumentumokból
ismerhetjük.
5
Nagy Iván az Aszalay családról szóló cikkében valószínűleg összekever néhány, a
17. században élő Aszalay István nevű embert: az Aszalayak fonyi és szendrői ágait.
Az általa felhozott adatok ellentmondanak annak, amit Aszalay István írt magáról a
naplójában. Mégis feltételezhető, hogy éppen erről a családról van szó, amikor 1601-
ben Rákóczi Zsigmond, Aszalay Miklós (István apja) akkori gazdája mentesíti a
szolgája Fonyban található házát a földesúri szolgáltatások alól. CSÍZI, Egy nagyívű
hivatali karrier…, i. m. (3. jegyzet), 164.
6
Uo.
7
FALLENBÜCHL Zoltán szerint 1638-ban nyerte a nemeslevelet. (A Magyar Kamara
tisztviselői…, i. m. [3. jegyzet], 239.) Viszont Fallenbüchl nem hivatkozik az eredeti
dokumentumra. Az 1621. évi grazi egyetem matrikuláiban Aszalay „nobilisnak” nevezi
magát. Die Matrikeln der Universität Graz, 1., 1586–1630, bearbeitet: Johann
ANDRITSCH, Graz, Akademische Druck- u. Verlagsanstalt, 1977 (Publikationen
aus dem Archiv der Universität Graz), S. 64.
8
A nagyon szerény családi birtokok (egy-egy puszta, szőlő, ház) Fonyban (Regéc) és
a Bereg megyei Munkács mellett feküdtek. István 1640-ben már egy birtokot és egy
házat nyert Nyéken. (CSÍZI, Egy nagyívű hivatali karrier…, i. m., 167.)
115