Humanizmus, religio, identitástudat - MEK - Országos Széchényi ...

egyetemet. 4 1595-től egy sziléziai származású teológus, David Pareus 5 vonzereje
végképp az első számú célponttá tette a tanintézményt. 6
A református Pfalz a 16. század végétől egyre közelebb sodródott egy kontinentális
háborúhoz. Egyelőre csak kisebb konfliktusokban vett részt, míg
aztán meg nem alakult az általa vezetett Protestáns Unió (1608), amelyet a
bajorok a Katolikus Liga létrehozásával (1609) egyensúlyoztak ki. Az ifjú
V. Frigyes választófejedelem, 7 aki 1613-ban vette el feleségül I. Jakab angol
király lányát, Stuart Erzsébetet, egyre inkább háborúpárti főemberére,
anhalti Keresztély hercegre 8 támaszkodott, s az ő tanácsát követte akkor is,
amikor elfogadta a cseh királyi koronát. 1618. május 23-án Prágában a cseh
„defenestratio” idején még nem lehetett sejteni, hogy a rendek lázadása után
harminc háborús esztendő következik.
A pfalziak számára kezdetben látszólag minden fényesen alakult: 1619.
augusztus 16-án a cseh rendek királyukká választották V. Frigyes választófejedelmet,
aki rövidesen el is ment Prágába, s kormányzónak korábbi gyámját,
II. János zweibrückeni herceget hagyta hátra Heidelbergben. November
4-én a koronázás is megtörtént, megkezdődött a téli király rövid országlása. 9
A vihar előtti utolsó békés pillanatot (egy eltűnt, elsüllyedt világ képét)
örökítette meg a korszak nagy grafikusa, idősebb Matthäus Merian (1593–
1650), amikor 1620-ban elkészítette a várost a Heiligenberg oldalában húzó-
4
A wittenbergi egyetem és a magyar református diákok kapcsolatáról lásd: SZABÓ
András, Magyarok Wittenbergben 1555–1592 = Régi és új peregrináció. Magyarok külföldön,
külföldiek Magyarországon. A III. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson
(Szeged, 1991. augusztus 12–16.) elhangzott előadások, szerk. BÉKÉSI Imre, JAN-
KOVICS József et al., Bp.–Szeged, Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság–Scriptum,
1993, 626–638.
5
L. Dagmar DRÜLL, Heidelberger Gelehrtenlexikon, 1386–1651, Berlin–Heidelberg,
Springer, 2002, 433–435.
6
HELTAI János, Adattár a heidelbergi egyetemen 1595–1621 között tanult magyarországi
diákokról és pártfogóikról = Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve
(1980), Bp., OSZK, 1982, 243–347; uő, Alvinczi Péter és a heidelbergi peregrinusok,
Bp., Balassi, 1994 (Humanizmus és reformáció, 21); Robert SEIDEL, Der ungarische
Späthumanismus und die calvinistische Pfalz = Deutschland und Ungarn in ihren
Bildungs- und Wissenschaftsbeziehungen während der Renaissance, Hrsg. von Wilhelm
KÜHLMANN und Anton SCHINDLING, unter Mitarbeit von Wolfram HAUER,
Stuttgart, Franz Steiner, 2004 (Contubernium, 62), 227–251.
7
Der Winterkönig. Friedrich V. der letzte Kurfürst aus der Oberen Pfalz. Katalog zur
Bayerischen Landesaustellung 2003, Hrsg. von Peter WOLF, Michael HENKER,
Evamaria BROCKHOFF, Barbara STEINHERR, Stephan LIPPOLD, Augsburg,
Haus der Bayerischen Geschichte, 2003 (Veröffentlichungen zur Bayerischen
Geschichte und Kultur, 46/03.). A kiadvány, mivel a bajorok szerkesztették, több
évszázad után is néhol elfogultan ábrázolja az eseményeket, mi magyarok ott látjuk
ezt a legélesebben, amikor a „téli király” szövetségeséről, Bethlen Gáborról nyilatkozik
negatív módon: uo., 221.
8
Uo., 222–223.
9
Johann Peter KAYSER, Historischer Schau-Platz der alten berühmten Stadt Heydelberg,
Frankfurt am Main, Stocks Erben und Schilling, 1733, 325.
145