Humanizmus, religio, identitástudat - MEK - Országos Széchényi ...

vaiana seu tractatus varii Theologici, Physici, Iuridici et Politici editi Annis
(1609–1619). In hoc volumen collecti, opere Thomae Suba Lévai, Anno 1619.”
A kötet 49 disputációt tartalmaz, amelyből huszonkettő marburgi keletkezésű
és hat magyar szerző műve: Lévai Suba Tamás, Muraközi Dus Márton,
Pataki Füsüs János, Nádudvari Szabó György, Tornai Pásztor Ferenc, Szilvási
K. Márton disputái. A többi szerző között találjuk G. Schönfeldiust, Wetzeliust,
J. Combachiust; a magyar szerzők közül többen – kéziratos beírással
– egymásnak dedikálták műveiket: Muraközi Dus Lévainak, Tornai Pásztor
Lévainak, Szilvási Lévainak. A külföldi tanulótársak közül a lengyel G. S
Gaiowski – Herbornból! – ajánlotta két művét is kéziratos dedikációja szerint
Lévai Suba Tamásnak. 33
A Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtárának A 274 jelzetű
kolligátuma nagyrészt marburgi vonatkozású egyetemi disputációkat és ottani
kiadványokat tartalmaz, szám szerint negyvennégy nyomtatványt, ebből
harminc Marburgban jelent meg. A pergamenkötésen kívül jól olvasható az N.
F. W. 1619. felirat, ez bizonyosan (Fehér) Vári F. Miklós nevét takarja, akinek
33
A marburgi professzorok közül szerepel a kötetben G. Schönfeldius, Wetzelius,
J. Combachius egy-egy műve. Ugyancsak Sárospatakon őrzik Szikszai D. István
SS. 265 jelzetű vaskos kolligátumát, amelynek kötéstábláján kívül olvashatjuk az
SDSZ monogramot és az 1619-es dátumot. Belül itt is Szombathi János kézírásával
szerepel a gyűjtemény eredetére vonatkozó bejegyzés. A kötet 39 művet tartalmaz,
ebből csak három marburgi eredetű disputáció (Thornai Pásztor Ferenc, Lévai Suba
Tamás és Muraközi Dus Márton), minden más heidelbergi nyomtatvány. A gyűjteményes
kötet meglepően tematikus összeállítás: a benne szereplő írások döntő többsége
kapcsolódik a reformáció centenáriumának – vagyis az 1617-es esztendőnek – a
megünnepléséhez. Német földön hatalmas jelentősége volt a protestantizmus első
száz esztendejére való megemlékezésnek, korabeli források tömkelege jelent meg és
kiterjedt szakirodalom tekintette át utóbb az eseményeket és a megjelent műveket.
Az 1617–18-ban Németországban tanuló-tartózkodó magyarok is szemtanúi voltak
az eseményeknek, olvasói az ekkor megjelent műveknek. A sárospataki kötet azt
bizonyítja, hogy Szikszai D. István nagyon is tudatosan szemlélte maga körül az ekkori
szellemi mozgalmakat és olyan gyűjteményt szerkesztett, amely reprezentatív válogatás
a Heidelbergben tevékenykedő kiemelkedő pfalzi tudósok centenáriumi témájú
műveiből. Így természetesen szerepel D. Pareus, H. Alting, S. Stenius és A. Scultetus
több műve. Szenci Molnár Albertnek két munkája is olvasható a gyűjteményben: a
Secularis Concio Evangelica és az Idea Christianorum. Nagyon tanulságos ez abból a
szempontból is, hogy a kortárs Szikszai mennyire szervesen összetartozónak és a
német kontextusba szorosan illeszkedőnek tekintette ezeket a Szenci-műveket. (Jobban
összetartoznak, mint azt utóbb a magyar korszakkutatás érzékelte és bemutatta.)
Megtaláljuk még a magyar szerzők közül Geleji Katona István, Korodi Bedö
Dániel, Bakai György, Jászberényi Mátyás, Szikszai D. István, Tiszabecsi Tamás,
Varsányi István, Tállyai Putnoki János egy-egy, ebbe a témakörbe sorolható művét is.
A kolligátum egyben azt is szemlélteti, hogy a centenáriumra való emlékezés menynyivel
kiterjedtebb és összetettebb volt Pfalzban, mint Hessen-Kasselben. Ebbe sok
magyar – itt szereplő írásaival – be is kapcsolódott. Móric Landgraf tartományában
a Verbesserungswerk még akkor is tartó folyamata és csatározásai ellentmondásossá
tették a lutheri reformációra való emlékezést: nem csillapult a lutheránus–református
kontroverzia, egyben az egész reformáció múltszemlélete áldozatává esett a jelen
küzdelmeinek.
139