Humanizmus, religio, identitástudat - MEK - Országos Széchényi ...

egyaránt hangoztatja, sőt ehhez társítja Polonia magasztalását is. Egyértelműen
a Báthory-párti politikai propagandát szolgálja ez a történelemértelmezés,
amely egyben azt is jelzi, hogy az erdélyi evangélikus egyház bízott az
uralkodó toleráns valláspolitikájában. Az újabb szakirodalom bőven értekezik
arról, hogy a szászok kettős öntudata éppen ekkoriban erősödött meg,
mivel Báthory István a multikonfesszionális fejedelemségben a kiterjedt
nemzetközi kapcsolatrendszert fenntartó evangélikusok privilégiumait különösen
tiszteletben tartotta. 23 A kettős identitástudat a 17. századi szász történetírásnak
is jellemző tendenciájává vált. Ennek reprezentánsa többek között
Georg Kraus erdélyi krónikája, amely a korábbi forrásokat magába olvasztva
teremtette meg Transsylvania szász szemléletű históriáját. 24
3. A mezővárosok magyar református öntudata
A magyar mezővárosi közösségek öntudata a helvét reformáció kontextusában
nyert új kifejezési formákat. A magyar lakosság helvét református ágának
identitástudata a 16. század végére erősödött meg, amikor elkülönült a
„német vallás”-ként emlegetett lutheranizmustól. Az etnikai-nyelvi adottság
és a konfesszionális kötődés összetartozásának felismerése hívta életre ezt a
magyar református identitástudatot. A debreceni könyvnyomda számos terméke
született ennek jegyében (Melius Juhász Péter prédikációi, zsoltárparafrázisok,
verses bibliai históriák, gyülekezeti énekek, hitvitázó iratok).
A református hit és a magyar nemzettudat összefonódásának legértékesebb
teljesítménye a Vizsolyi Biblia, amely az anyanyelv rangjának megemelése
révén vált évszázadokra közösségformáló tényezővé. 25 Az előszóban Károlyi
Gáspár arra intette híveit, hogy otthonaikban is olvassák a Szentírást, tehát
nem csupán az anyanyelvű prédikációhallgatást, hanem a magyar nyelvű bibliaolvasás
magángyakorlatát is elvárja híveitől.
A szakirodalom részletesen foglalkozott a reformátusság és a nemzettudat
kapcsolatával, amelynek most csupán identitásképző hatására utalunk.
Különösen jelentős volt a reformátusság szerepe a török hódoltságban, erről
23
Edit SZEGEDI, Geschichtsbewusstsein und Gruppenidentität. Die Historiographie
der Siebenbürgen Sachsen zwischen Barock und Aufklärung, Köln–Wien–Weimar,
Böhlau, 2002 (Studia Transylvanica, 28). L. még BALÁZS Mihály recenzióját, Irodalomtörténeti
Közlemények, 2003, 598–604.
24
Siebenbürgische Chronik des Schässburger Stadtschreibers Georg Kraus 1608–1665, Bd.
I–II., Wien, K. K. Hof- und Staatsdruckerei, 1862–1864. Magyarul VOGEL Sándor
fordításában, bevezetésével és jegyzeteivel: Georg KRAUS, Erdélyi Krónika 1608–
1665, Bp., Ómagyar Kultúra Baráti Társaság, 1994.
25
PÉTER Katalin, A bibliaolvasás mindenkinek szóló programja Magyarországon a XVI.
században, Theológiai Szemle, 1985, 325–338; valamint uő, Papok és nemesek. Magyar
művelődéstörténeti tanulmányok a reformációval kezdődő másfél évszázadból, Bp.,
Ráday Gyűjtemény, 1995 (A Ráday Gyűjtemény Tanulmányai, 8), 31–55.
18