Humanizmus, religio, identitástudat - MEK - Országos Széchényi ...
Humanizmus, religio, identitástudat - MEK - Országos Széchényi ...
Humanizmus, religio, identitástudat - MEK - Országos Széchényi ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
scribáltak. A Iulius Caesar által 1875-ben kiadott Catalogus Studiosorum<br />
Scholae Marpurgiensis című anyakönyv alapján hitelesen korrigálhatjuk a<br />
névsort, de így is csak hat főre emelkedik az. A sort Szenci Molnár Albert<br />
nyitja meg, 1627-ig 45-46 magyar hallgató iratkozott be. 1605–1625 között<br />
lesz a marburgi egyetem a német kálvini irányzat előretörésének egyik fontos<br />
központja. Az időhatárokat azért lehet ilyen jól kijelölni, mivel Móric ekkor<br />
megörökölte elhalt nagybátyja után Marburgot és vele az egyetemet, azonban<br />
II. Ferdinánd a regensburgi birodalmi gyűlésen kikényszerítette az egész<br />
marburgi örökség visszaszolgáltatását. (Sok kortárs értelmezése szerint<br />
Móric Ludovicus végrendeletét megváltoztatva – annak akarata ellenére –<br />
kezdett Marburgnak és környékének erőteljes kálvini útra kényszerítésébe.)<br />
Ennek volt egyik első velejárója a gyors teológiai tisztogatás, ahogyan az<br />
egyetem anyakönyve azt megőrizte: „[…] primum Ecclesiam a Doctoribus<br />
Calvinianae <strong>religio</strong>ni addictis et contra tenorem testamenti ei obtrusis<br />
repurgavit, eique sinceros invariatae Confessionis Augustanae pastores,<br />
iuxta tenorem supradicti testamenti, praefecit.” 8 Az 1605 augusztusában elmozdított<br />
lutheránus professzorok kellő elégtételt kapván visszavétettek, míg<br />
a helyükre állított helvét irányzatúak sürgősen elmozdíttattak. A repurgatio<br />
minden teológiai professzorra kiterjedt.<br />
Az 1605-ben új szakaszába érkező folyamat szoros kapcsolatban van az<br />
ekkor más német tartományokban (Nassau-Dillenburg, Beuthen-Karolath,<br />
Brandenburg, Bremen és környéke) is zajló eseménysorral, amelyet a német<br />
szakirodalom általában zweite Reformation-nak nevez, a hessen-kasseli grófságban<br />
a Verbesserungswerk vagy Verbesserungspunkten elnevezés volt használatos.<br />
(Megjegyzendő, hogy a magyar kutatás kevéssé használta fel eddig<br />
ezeket a német tudományos tapasztalatokat, pedig így még jobban bemutatható<br />
a német és magyar reformáció folyamatainak szinkróniája-aszinkróniája.<br />
9 ) Ennek meghatározó alakja Szenci egyik legfőbb patrónusa: Móric<br />
8<br />
CAESAR, Catalogus…, i. m., 166. „Deinde ex Academia removit professores illos<br />
omnes, qui a morte Celsissimi Domini Testatoris Landgravii Ludovici senioris b. m.<br />
praeter modum et ordinem in testamento praescriptum recepti fuerunt, nimirum D.<br />
Johannem Crocium, tunc Rectorem, D. Georgium Crucigerum Ephorum, D. Antonium<br />
Matthaeum Ictum, D. Iohannem Moltherum Medicum, Licentiatum Johannem<br />
Combachium, Catharinum Dulcem, D. Gregorium Schönfeldium iuniorem,<br />
et D. Christianum Sturmium […] Revocati quoque sunt et Caesarea autoritate in<br />
integrum restituti 30 die Martii D. Johannes Winckelmannus primarius SS. Theologiae<br />
professor et D. Balthasar Mentzerus professor Theologus et Stipendiatorum<br />
Ephorus: qui anno 1605 mense Iulio propter denegatam punctorum meliorationis,<br />
ut vocabantur (Verbesserungs Puncten) subscriptionem a suis officiis contra tenorem<br />
testamenti saepius memorati remoti fuerant […]”<br />
9<br />
Die reformierte Konfessionalisierung in Deutschland – Das Problem der »Zweiten<br />
Reformation«, Hgg. von Heinz SCHILLING, Güttersloh, Güttersloher Verlaghaus<br />
Gerd Mohn, 1986; Gerhard MENK, Regent zwischen dem Streben nach politischer<br />
Größe und wissenschaftlicher Beherrschung des Politischen = Landgraf Moritz der<br />
Gelehrte: ein Kalvinist zwischen Politik und Wissenschaft, Hgg. von Gerhard MENK,<br />
Marburg, Trautvetter & Fischer, 2000, 7–78.; IMRE Mihály, A bibliai hagyomány hasonmása,<br />
Oppenheimi Biblia (1612), Debreceni Disputa, 2006/7–8, 108–113.; Arnd<br />
128