Humanizmus, religio, identitástudat - MEK - Országos Széchényi ...

tartománygróf és a pfalzi egyháztanács támogatta, az utóbbitól még az előző
esztendő októberében 60 forintot kapott, részben azért, hogy megszabaduljon
adósságaitól. 28 Naplójának vezetését 1617-ben abbahagyta, 29 így életkörülményeiről
nem tudunk semmit. A városi levéltár sokat segíthetne, azonban
az a 17. század végén elpusztult. 30 A megmaradt töredékek között 1588-
ból van egy teljes, név szerinti népszámlálás, s 1600-ból egy részleges. 31 Ilyen
típusú (mondjuk 1620-as) irat híján azt sem tudhatjuk, hogy hol lakott. Nemcsak
a pontos házszámot nem ismerjük, de azt sem sejtjük, hogy a belvárosban,
vagy a megelőző évtizedekben fejlődésnek indult külvárosban 32 élt-e. Az
biztos, hogy részévé vált Heidelberg élénk irodalmi életének, amelynek központja
kétségkívül a már említett Georg Michael Lingelsheim tanácsos háza
volt, ahol Martin Opitz nevelőként dolgozott. 33 Nem lehet véletlen, hogy
Szenci Molnár legidősebb mostohalánya, Magdalene Vietor egy darabig szolgálólányként
helyezkedett el Lingelsheiméknál. 34
A magyar író idáig arról volt közismert, hogy állandóan helyet változtatott,
három-négy esztendőnél többet egy városban sem lakott. Az ambergiek
azt mondták róla, amikor otthagyta iskolájukat: „Nimium inconstans, modo
hic, modo illic haerere maluit, quam dicto muneri, cui valedixit, praeesse.”
(Túlságosan állhatatlan, inkább akart hol itt, hol ott lenni, mint a szóban
forgó állásának, amelyet otthagyott, eleget tenni. 35 ) Ehhez képest most el
sem mozdult a pfalzi fővárosból, és sem 1620-ban, sem 1621-ben nem ment el
a menekülőkkel. Utólag könnyű okosnak lenni, s azt mondani, hogy el kellett
28
Johann Heinrich ANDREAE, Oppenhemium Palatinum illustrari coeptum, Heidelberg,
1778, 160. A szerző az egyháztanács üléseinek azóta lappangó jegyzőkönyvére
hivatkozik.
29
SZENCI MOLNÁR Albert naplója, közzéteszi SZABÓ András, Bp., Universitas,
2003 (Historia Litteraria, 13.) 187.
30
A pfalzi örökösödési háborúban 1689-ben és 1693-ban a francia csapatok porig rombolták
és égették a város épületeit, ezeknek a pusztításoknak esett áldozatul a város
levéltára is. MOERS-MESSMER, Heidelberg… i. m. (2. jegyzet), 339–345.
31
Albert MAYS–Karl CHRIST, Einwohnerverzeichniss der Stadt Heidelberg vom Jahr
1588, Neues Archiv für die Geschichte der Stadt Heidelberg und der Rheinischen
Pfalz, 1890; uők, Einwohnerverzeichniß des Vierten Quartiers der Stadt Heidelberg vom
Jahr 1600, Neues Archiv für die Geschichte der Stadt Heidelberg und der Rheinischen
Pfalz, 1893.
32
Elég összehasonlítani Heidelberg látképét az 1572-ben megjelent Braun és
Hogenberg-féle gyűjteményben az 1620-as Merian-metszettel. A korábbi képen a
külvárosban ligetek, kertek és nagy üres területek láthatók, s a városfal is csak részlegesen
készült el, 1620-ban viszont már sűrű, városias beépítéssel találkozunk. Az
1572-es kép a Jeruzsálemi Egyetem honlapján: http://historic-cities.huji.ac.il/
germany/heidelberg/maps/braun_hogenberg_I_34_1_b.jpg (2007 decembere).
33
Axel A. WALTER, Späthumanismus…, i. m. (24. jegyzet), 169–202.
34
Szenci Molnár Albert levele Ludwig Camerariusnak, Hanau, 1624. március 3. L.:
DÉZSI Lajos, Szenci Molnár Albert levelei Camerariushoz és Leodiushoz, Irodalomtörténeti
Közlemények, 1908, 219.
35
ANDREAE, Oppenhemium…, i. m. (28. jegyzet), 159.
148