Humanizmus, religio, identitástudat - MEK - Országos Széchényi ...

Megállapítható, hogy noha a kor eredetiségfogalma és hagyományértelmezése
eltérő, Balbi módszere korántsem számít szokványosnak. Ez az agreszszív
kölcsönzéses technika, mely minden ízében a plágium határait súrolja,
mégsem maradéktalanul elítélendő, hiszen az (akár az életművön belül is
egyre-másra) újraaktivált szakaszok sok esetben egy egyetemesnek tételezhető
humanista beszédmód speciális aspektusait (kapcsolattörténet, beszédmódrokonság
stb.) villantják elénk.
1. Janus maszkjában
Girolamo Balbi nemcsak az intertextuális utalásrendszerek szintjein öltötte
magára Janus maszkját, nemcsak folyamatos szövegpárbeszédet működtetett
a nagy költő verseivel, hanem énformálási stratégiájának egyik kulcselemévé
is tette Janus Pannonius egóját.
Az énformálási stratégiák tekintetében célszerű először az ifjabb Vitéz
Jánosnak címzett versek elemeit megvizsgálni. Amennyiben a magyarországi,
Vitéz Jánoshoz írt verses episztolák költői-szerkezeti sorrendjét kellene
meghatározni, a 114. költeményt tarthatnánk a legkorábbinak. E versben
Balbi Sümegről Veszprémbe érkezéséről ír, majd szembeállítja a püspök
gondjait a költészet majdani felszabadító hatásával, mintegy diszkréten jelezve
a támogatás szükségességét is: „Ipse leves elegos viridi resupinus in umbra
/ Cantabo, et lusus, blande Cupido, tuos.” (114, 5–6). Balbi különféle kisköltészeti
műfajokat emleget: elégiát, illetve pajkos-szerelmi lírát, melynek létteréül
egy olyan, a horatiusi megelégedés motívumaival ábrázolt környezetet
képzel, mely azonos a humanista irodalmi körök és társaságok bukolikussá
allegorizált világával. A Múzsa a boldogság letéteményese lesz, a költemény
maga pedig üdítő forrás, melybe ha belekóstol a püspök, kétségtelenül így
szól majd: „post Ianum palma secunda tibi est.” (114, 14). Balbi nyilvánvalóan
Janus Pannonius egóját szeretné magára ölteni, az ő költői teljesítményét
megismételni, feltámasztani azt a költészeteszményt, melyet Janus Pannonius
szimbolizált. A költeményben megképződő vízió egy speciális énformálási
technika megnyilvánulása, része azoknak a – nevezzük így – kanonizációs
játszmáknak, melyeket például a Janus-követők (Garázda, Megyericsei) sírverseiből
láthatunk. Ugyanakkor tükre azoknak a tendenciáknak is, melyek
Janus Pannonius költészetének összeurópai ismertségéről vallanak. Mit látott
meg Balbi Janusból? E vers tanúsága alapján, s ha komolyan vesszük
Balbi insinuatióját, három műfajt említ, melyek éppúgy köthetők mindkettőjükhöz:
a már említett elégiát, az erotikus epigrammát és végül a dicsőítő
költészetet („Me mea Musa beat sacris bene nota Camaenis, / Quae cupit in
laudes ire diserta tuas.” 114, 11–12).
Különösen értékes költemény az a Vitéz Jánoshoz írt episztola (167), mely
vendégségbe hívja a veszprémi és pécsi püspököt. A költemény Janus Pannonius
1461 táján írt Mátyást invitáló versének (408) ismeretében keletkezhe-
35