Humanizmus, religio, identitástudat - MEK - Országos Széchényi ...

KOVÁCS ZSUZSA
SZENT VILMA (SANTA GUGLIELMA)
MAGYAR KIRÁLYNÉ LEGENDÁJA ÉS
KULTUSZA ITÁLIÁBAN
A 14–17. SZÁZADBAN
Szent Vilmáról, az angol király lányáról, a magyar király feleségéről szóló
legenda forrásai után kutatva, meglepően terjedelmes corpus körvonalai rajzolódtak
ki. A legenda legkorábbi ismert változata két 14. századi olasz nyelvű
kéziratban maradt ránk. Az anonim műnek további tizenöt másolatát
gyűjtöttem össze a 15., kettőt pedig 16. századból. 1 Andrea Bon 2 ezt a névtelen
legendát dolgozta fel a 15. század első felében „La compassionevole
hystoria della beata Guielma regina di Ongaria” címmel, az ő változatának hat
kéziratos másolata került eddig elő a 15–17. századból. 1495-ben Firenzében
Antonia Pulci 3 a legenda alapján írt verses misztériumjátékot jelentetett meg,
mely ponyvakiadványként terjedt „La rapresentazione di Santa Guglielma”
vagy „Festa di Santa Guglielma” címmel. 4 Eddig több mint negyven kiadásá-
1
A 15. századiak közül három kézirat szövege kiadásban is hozzáférhető: G.
FERRARO, Vite di S. Guglielma regina d’Ungheria e di S. Eufrasia vergine romana
scritte da frate Antonio Bonfadini, Bologna, Romagnoli, 1878 (Scelta di curiosità
letterarie inedite o rare), újra kiadva: Bologna, Commissione per i testi di lingua,
1968. (tévesen Bonfadininak tulajdonítja az anonim művet); Carl WEBER, Die
Legende der santa Guglielma = Philologische Studien aus dem romanisch-germanischen
Kulturkreise. Karl Voretzsch zum 60. Geburtstage und zum gedenken an seine erste
akademische Berufung vor 35 Jahren, hrsg. von Bernhard SCHÄDEL und Werner
MULERTT, Halle an der Saale, Niemeyer, 1927, 430–468. (tévesen 14. századi kéziratként
közli); Sergio GABAGLIO, Il volgare a Como nel ’400. Il notaio, il principe,
il prete. La scripta degli atti e delle corrispondenze notarili, delle gride e delle storie di tre
santi: Guglielma, Cristoforo e Alessio, tesi di laurea presso l’Università degli Studi di
Pavia, 1996–1997. Az egyre gyarapodó corpus bemutatása és a legenda magyar fordítása
külön publikáció tárgya lesz.
2
Andrea Bon (†1453–55?) a velencei San Gregorio Benedek-rendi kolostor apátja
volt.
3
„Antonia Madonna di Bernardo Pulci” (1452–1501) több misztériumjáték szerzője.
A város irodalmi életének kiemelkedő személyiségeihez rokoni szálak fűzték: Bernardo
Pulci, a férje maga is költő, a „Morganté”-vel hírnevet szerzett Luigi Pulci
testvére volt. Férje halála után Antonia belépett a firenzei Ágoston-rendi apácák
közé.
4
Vö. Alessandro D’ANCONA, Sacre rappresentazioni, Firenze, Le Monnier, 1872,
vol. III, 208–234; ennek alapján ír róla NAGY Artúr, L’Ungheria nella letteratura
drammatica italiana, I, Corvina, 1952, 124–144. Modern kiadásai: Sacre Rappresentazioni
del Quattrocento, a cura di Luigi BANFI, Torino, UTET, 1974 2 , 537–581; Sacre
43