Humanizmus, religio, identitástudat - MEK - Országos Széchényi ...

sebb egyházias ízléséhez igazította, az amplificatio és dilatatio eljárásainak
invenciózus alkalmazásával, merész liturgikus és szimbolikus összefüggések
kialakításával és az anyag sajátos át- és elrendezésével. Továbbá protestánsellenes
polemikus passzusai harciasabbak és részletezőbbek annál, ami a
mintaszövegben található. Azt láthatjuk tehát, hogy Gyalogi János ugyanazt
tette Csete István beszédeivel, amit maga is javasolt a kegyes olvasóknak és
tanítóknak szövegeinek felhasználási lehetőségeként. A Szent László király
ünnepére készült első beszéd befejező intelme a prédikáció funkcionális
megközelítésének iskolapéldája lehet, egyúttal az imént említett ízlésváltozás
jelzése is: miután a perikópa 45 alapján Lászlót mint példaképet állította a
befogadó elé, az olvasót és tanítót szólítja meg, a prédikációhoz tartalmilag
hozzá nem tartozó paratextussal: „Ezekböl immár bé-fejezö sommás beszédet
szabhatz ollyat, a’ mint szereted pro affectu” 46 – majd pontokba szedve
előadja, melyek a kitűzhető szónoki célok: hálaadásra ösztönözni a hallgatót
a szent király alakjában megmutatkozott isteni kegyelem iránt; valamint
László példájának követésére indítani. 47 Majd a lehetséges regionális szempontok
felvillantásával folytatja: „Ha ki Erdélyben tenne ditséretet, méltán
azt a’ Hazát úgy-mint a’ koronának eggyik sarkát nevezhetné, és számlálhatná
ditséreti közé, az emlitett Szent Leo Pápa szavával. Ut quam &c. Hungaria
Stephano: tam illustre fieret Transylvania LADISLAO. Ugy az Horváth, Tóth,
Dalmatia Nemzetek &c.” 48
Az előttünk álló magyar nyelvű átdolgozást tehát mint kollektív művet
érdemes megközelítenünk: az átrendezés, a redakció Gyalogi munkája, és
ennek szempontjai nem a liturgikus vagy teológiai mondanivaló mentén szerveződnek,
hanem a hazafias téma kidomborítása céljából: igaz ugyan, hogy a
keresztény nemzeti történet Csete szövegeiben is markánsan jelen van, Gyalogi
hozzáadásai azonban ezt meglehetősen érzelmesre, olykor polemikusra
variálják.
3. A sorsértelmezés motívumai
Tüskés Gábor és Knapp Éva kutatásaik és a fejlődéstörténeti áttekintés során
arra a következtetésre jutottak, hogy a Magyarország mint Mária országa
topikusan vissza-visszatérő ország- és nemzetértelmező motívum a wittenbergi
történelemszemlélet néven ismert, biblikus párhuzamokra építő protestáns
színezetű nemzetfogalommal szemben fokozatosan kialakuló, jellegzetesen
45
Mt 24, 45: „Mit gondolsz, ki az a megbízható és értelmes szolga, akit az Úr házanépe
fölé állít, hogy adja ki nekik az ételt kellő időben?”
46
CSETE–GYALOGI, Panegyrici sanctorum…, i. m., 140.
47
Uo.
48
Uo.
234