Humanizmus, religio, identitástudat - MEK - Országos Széchényi ...

Tilly ezenközben összeszedte erőit, s Wimpfennél, majd Höchstnél megsemmisítette
az újonnan érkezett csapatokat. V. Frigyes ezután Sedanba távozott,
s július 13-án apósa, I. Jakab angol király tanácsára elbocsátotta szolgálatából
zsoldosvezérét, Mansfeldet, csupán a területvédelmi erők maradtak
a helyszínen. 52 A Liga csapatai július 1-jén érkeztek meg Heidelberg alá,
először elfoglalták a várossal szemben üresen hagyott Heiligenberget, majd a
másik parton is körbevették a várost, megszállva az ottani hegyeket, a
Königsstuhlt és a Gaisberget is. Ezek után már csak idő kérdése volt a város
eleste. A támadók katonai táborainak és sáncainak kiépítése után 53 augusztus
20-án szorosabbra vonták az ostromgyűrűt, s 26-án felszólították a várost
a megadásra. 28-tól a várost is lőtték, de egyelőre nem sok eredménnyel.
A városfalakon belül is nagy volt a feszültség a polgárság és a katonaság között.
Ugyanakkor a támadók seregében szolgáló két zászlóaljnyi horvát lovasság
a környéket pusztította, Gemmersheimben valóságos vérfürdőt rendeztek.
Több mint két hét után, szeptember 15-én (ez a nap a német protestánsok
által használt régi naptár szerint szeptember 5. volt) általános rohamot rendeltek
el, amelynek során elesett a két előretolt magaslati erőd, a Trutzbaier
és a Trutzkaiser, ahonnan már közvetlenül és hatásosan lehetett lőni a várost.
Mindeközben a horvát lovasság a Neckar gázlóján átúsztatva, s a folyó felőli
védőfal hiányát kihasználva bejutott a külvárosba, majd felgyújtotta azt a
nyugati védelmi vonal mögött. Leégett a volt domonkos kolostor, amelyet
kórháznak használtak, s még vagy negyven ház. Ezt a döntő pillanatot ábrázolja
id. Matthäus Merian újabb rézmetszete, amely ma már az interneten is
megtekinthető. 54 A két tűz közé szorult védők a belvárosba menekültek, s
követeket küldtek Tillyhez, hogy megakadályozzák a szabadrablást. A Liga
vezére képmutatóan széttárta karját, s azt mondta: ezt korábban kellett volna
meggondolni, a katonákat már nem lehet visszatartani. Kétségkívül jobban
jártak Heidelberg polgárai, mint 1631-ben Magdeburgé, az utóbbiakat mind
egy szálig legyilkolták a buzgó katolikus hadvezér katonái. A háromnapos
szabadrablás így is gyilkosságokkal, kínzásokkal, nők megerőszakolásával és
elhurcolásával járt. A harmincéves háború során később megszokottá vált
borzalmak hatására írta meg Martin Opitz híres költeményét Vigasztaló költemény
a háború nyomorúságaiban címmel. 55 Szeptember 17-én a védők a belvárost
is feladták, s visszavonultak a várba; végül két nap múlva a maradék
52
SCHERER, Karten…, i. m. (14. jegyzet), 1403–1404.
53
Renate LUDWIG–Manfred BENNER–Ulrich KLEIN, Tilly vor Heidelberg. Neue
Befunde zur Archäologie der frühen Neuzeit = Der Winterkönig…, i. m. (7. jegyzet),
132–160.
54
http://www.rzuser.uni-heidelberg.de/~u91/galerie/merian/eroberung-heidelbergs-
1622.jpg (2007 decembere). – A kép megjelent: Theatrum Europaeum, Franckfurt
am Mayn, 1643.
55
Az 1620–21-ben írt, s 1632-ben átdolgozott hosszú vers egy részletét magyarul, Vajda
Endre fordításában l.: Klasszikus német költők a középkortól a XX. századig, vál. HA-
LÁSZ Előd, jegyz. DOMOKOS Mátyás, Bp., Európa, 1977, I., 185–187.
151