Humanizmus, religio, identitástudat - MEK - Országos Széchényi ...

te. 50 Már Köleséri első imádságának (Váradnak, Pogány kézben valo esésének
alkalmatosságával iratott: Reggeli Könyörges) beszélője „mi Izraëlünk”, „Magyar
Izraëlünk”, „Magyar Birodalomban a’ mi másódik Jerusálemünk” nevében
szólal meg. Köleséri második imádságában viszont úgy szerepel a Sion
szó, hogy egyáltalán nem jelenik meg a parallel sorsazonosság mindkét ága,
és elliptikusak maradnak a metaforák: „Seregeknek gyözhetetlen Vra, elégeld-meg
immár egyszer a’ Sionnak romlását, vedd-el a’ te népednek szidalmát.
Most vagyon Vram az idö, hogy a’ pogányok táborát meg-tekincs haragodban;
veszesd eszeket csudálatosképpen, a’ magok fegyverével vágasd-le
öket, bolondics meg a’ keresztyénség ellen forralt tanácsokat, vidámics-meg
a’ Joseph romlásán 51 szánakozo jó lelkeket.” (Hasonló alkalmatossággal iratott
Estveli Könyörges). 52 A „Magyar Jerusálem”, „Magyar Sion”, „Magyar Izrael”
és hasonló trópusok ugyancsak gyakori használatban maradnak a gyászévtized
idején keletkezett imádságoskötetekben. Ez a szóhasználat rendszeresen
feltűnik Szöllősi Mihály művének lapjain, Otrokocsi Fóris Ferenc munkájának
pedig a címébe is bekerül: Kereszt alatt nyögő Magyar Izraelnek Háláadó
és Könyörgő Imadsagi. 53
50
L. ehhez a kérdéshez: PETRŐCZI Éva, Oratio politico-ecclesiastica, avagy Czeglédi
István gyászbeszéde II. Rákóczi György fölött = uő, Puritánia. Tanulmányok a magyar
és angol puritanizmus irodalmáról, Bp., Universitas, 2006, 140–141.
51
A „Joseph romlása” bibliai eredetű metaforáját előszeretettel használják a kor szerzői
a hazai háborús pusztulásokról szóló szövegeikben: legismertebb talán Medgyesi
Pál Ibrányi Ferenc halálára elmondott prédikációjának címe, de korábban Kismarjai
Veszelin Pál az 1640-es debreceni tűzvész következtében történt romlást is e trópust
használva beszéli el. MEDGYESI Pál, Joseph Romlasa. Avagy Magyar Nemzet
MDCLVIII. Esztendöbeli nagy pusztulásán, annak MDCLIX-ben nem kicsiny öregbülésén-való
Kesergése, az Isten Anyaszentegyházának […], Sárospatak, Rosnyai János,
1659 (RMK I, 948). L. erről LUFFY, Medgyesi Pál és prédikációi…, i. m. (1. jegyzet),
175–176. [KISMARJAI VESZELIN Pál], (Ierusalem veszedelme), [Debrecen,
Rheda Péter, 1629] (RMNy 1425A); uŐ, Oktato es Vigaztalo Praedicatiok, mellyek
Debreczen Varasanak MDCXL Esztendöben tüz miat löt siralmas pusztulásában […]
elpraedicaltattak […], Debrecen, Fodorik Menyhért, 1641 (RMNy 1875 = RMK I,
715). L. FEKETE Csaba, Magyar Iéruzsálem. Ajánlás és időmértékes verssorok egy debreceni
prédikációskötetből 1641, A Déri Múzeum Évkönyve, 1980, 427–440; itt: 431.
52
KÖLESÉRI, Bánkódó lélek…, i. m. (18. jegyzet), Q3v; Q6v = FAZAKAS, „El-távozott…”,
i. m., 114; 116. (Kiemelés tőlem.) Időnként a 16. században is jellemző volt,
hogy a zsidó–magyar sorspárhuzam „legtöbbször csonka, vagy csak a bűn és büntetés
van hangsúlyozva, és a magyarok választott nép mivoltáról nem beszél, vagy csak
a magyarság van megemlítve, és a párhuzam zsidó népéről nem szól.” ŐZE, „Bűneiért
bünteti…”, i. m. (1. jegyzet), 18. L. még uo., 139.
53
SZÖLLŐSI Mihály, Az Urért s’ Hazájokért el széledett és számkivettetett bujdosó
Magyarok Füstölgö Csepüje […], Kolozsvár, Veresegyházi Szentyel Mihály, 1676
(RMK I, 1196). Kétszer is közölte modern kiadásban INCZE Gábor, Bp., 1935, 1940 2
(A reformáció és ellenreformáció korának evangéliumi keresztyén [református és
evangélikus] egyházi írói, 3), 10, 15, 17, 18, 21, 22, 23. stb.; OTROKOCSI FÓRIS Ferenc,
Kereszt alatt nyögő Magyar Izraelnek Hálá-adó és Könyörgő Imadsagi, Kolozsvár,
1682. (RMK I, 1286) Újra kiadta INCZE Gábor, Bp., Bethlen, 1940. (A reformáció
és ellenreformáció korának evangéliumi keresztyén [református és evangélikus] egyházi
írói, 13).
207