Humanizmus, religio, identitástudat - MEK - Országos Széchényi ...

A Szent Vilma-legenda drámai formáját, a Pulci által írt misztériumjátékot
a szent ünnepén minden bizonnyal elő is adták templomokban, templomok
előtt vagy kolostorokban, azonban a sacra rappresentazione olvasás céljára is
készült. E műfaj Toszkánában a 15–16. század fordulóján rendkívüli népszerűségnek
örvendett. 25 Gyűjteményes kötetekben adták ki a darabokat, metszetekkel,
de egyenként is meg lehetett venni őket, olcsó ponyva-kiadványként.
Olvasásszociológiai tanulmányok néhány évtized alatt több ezerre becsülik az
eladott példányok számát. 26 Ez magyarázza Szent Vilma misztériumjátékának
a nagyszámú kiadását is. E kis nyomtatványok jól megfeleltek az egyéni ájtatosság
igényeinek, azért is, mert mindegyik illusztrációval készült, s ezzel először
jutott el tömegek otthonába a szentkép, a kultusz fontos kelléke. A számos
Szent Vilmáról készült metszet a legenda különböző jeleneteit ábrázolja.
A misztériumjáték ponyva-kiadványai, hasonlóképpen, mint a prózai változat
kéziratos vagy nyomtatott példányai, egyéni ájtatosságra szolgáltak. Ugyanakkor
a szent kultuszától függetlenül is terjedtek. A Szent Vilma-történetnek
ez a két aspektusa – ájtatosságra szánt épületes olvasmány, illetve a keresztény
jelentéstől függetlenül is hatással bíró, archaikus mese – minden bizonynyal
hozzájárult népszerűségéhez, elterjedéséhez. 27
Azon túlmenően, hogy legendája mint példázat szerepelt a liturgiában,
magának Vilmának a személye is tisztelet tárgyát képezte; a keresztény
szentkultusz több jellegzetes elemét figyelhetjük meg alakjával kapcsolatban.
Néhány legendakézirat végén az olvasható, hogy a Szent Vilmához való imádkozás,
közbenjárásának kérése mindenféle betegség gyógyításában segíthet,
de elsősorban a fejfájásban szenvedőknek ajánlott. 28 Ferrari 17. századi Vilma-életrajzában
hasonlóképp szerepel, hogy a szent a fejfájásban szenvedőknek
segít. 29 Szent Vilma taumaturgiai képessége ikonográfiai ábrázoláson is
megjelenik: a mai svájci határ közelében húzódó Valtellinában, Morbegno
domonkos kolostorának templomában egy fejjel a kezében festették meg, 30
arra utalva, hogy a fejfájásban szenvedők védőszentje.
25
Paola VENTRONE, La sacra rappresentazione fiorentina, ovvero la predicazione in
forma di teatro = Letteratura in forma di sermone. I rapporti tra predicazione e
letteratura nei secoli XIII–XVI, a cura di Ginetta AUZZAS, Giovanni BAFFETTI,
Carlo DELCORNO, Firenze, Olschki, 2003, 255–280.
26
Uő, Fra teatro libro e devozione: sulle stampe di sacre rappresentazioni fiorentine,
Annali di storia moderna e contemporanea, Milano, Università Cattolica del Sacro
Cuore, 2003, 265–313.
27
Jellemző, hogy a legenda prózai változatának egyik 16. századi másolata egy novellagyűjteményben
maradt fenn, ahol a címben a „leggenda” vagy „historia” műfajmegjelölés
helyett a „novella” szerepel, és Vilma neve mellől eltűnik a „Santa” jelző:
Novella […] della Ghuiglielma figiuola del Re danlia et donna del Re dungheria,
(Darmstadt, Hessiche Landes- und Hochschulbibliothek, Ms. 2001, ff. 69v–92.)
28
Roma, BAV, Vat. Lat. 5863, f. 34v; Como, Archivio di Stato di Como, Ex museo, crt.
62, fasc. 1, f. 11r; London, British Museum, Add. 10.051, f. 47r; Venezia, BNM, It., V.
41, f. 48v.
29
FERRARI, i. m. (7. jegyzet), 22.
30
Uo.
51