Humanizmus, religio, identitástudat - MEK - Országos Széchényi ...

Perkinsi; Calvini Instit.; Bucanus; Polanus; Vollebii Compendium Theol.;
Riveti Casus in Decalogum etc”. 55
Az írott Ige megismerése feltételezte a megfelelő tájékozódást a Szentírásban.
Ezért a puritánus hitépítő irodalom szerzői kitartóan érdeklődtek az
ismeretforgalmazás módszertani kérdései iránt. A Szentíráson végzett hermeneutikai
munka a tudásstrukturálás technológiai, mediális lehetőségeinek
feltárását, hasznosítását igényelte. A feladat a Szentírásra fordított tekintet
irányítása volt (a látásmód nyelvi összetevőinek megalkotása, teológiai és hitvédelmi
érvényesítése). Ennek a komplex (értelmező, tudáselosztó, tudásforgalmazó,
technológiai) igénynek feleltek meg az olyan dogmatikai tankönyvek,
mint például A’ keresztyéni vallásra rövid kérdésekben és feleletekben tanító
Catechesis, 1650. 56 Ez a káté a bibliai szöveghelyeknek a kátéval szorosan
összefüggő részleteit teljes egészében közli, dőlt betűkkel nyomtatja. Nagy
Barna szerint (az előszó egyes megfogalmazásai alapján) a káté célja az „Úr-
55
Medgyesi a következő művekre utal: Guilielmus AMESIUS, Medulla theologiae,
Amszterdam, 1623; William PERKINS, The Whole Treatise of the Cases of Conscience,
1606; KÁLVIN, Institutionis Christianae Religionis, Genf, 1536, 1559 2 (A keresztény
vallás rendszere, 1559, 1–2., Pápa, Református Főiskolai Könyvnyomda, 1909–1910);
Guilielmus BUCANUS, Institutiones theologicae, seu locorum communium Christianae
religionis, Genf, 1609; POLANUS (Amandus a Polansdorf), De Ratione legendi
Auctores et Methodo Concionandi, Bázel, 1604; Syntagma Theologiae Christianae,
iuxta leges ordinis methodici, Hanau, 1609; Andreas RIVETUS, Praelectiones in cap.
XX. Exodi, in quibus ita explicatur decalogus…, Lyon, 1632; Johannes VOLLEBIUS,
Keresztyéni tudománynak rövid summája, ford. KOMÁROMI CSIPKÉS György,
Utrecht, Swol, 1653 (RMNy 2498).
56
A keresztyéni vallásra rövid kérdésekben és feleletekben taníto Catechesis a feleleteknek
rövid értelmékkel, azokban befoglaltatott dolgokról valo rövid kérdezkedéseknek módjaival
és szentírásbéli bizonságoknak egészen leírásával az Úrnak a magyar nemzetben
letelepedett ecclesiájában levö kisdedinek lelki epöletekre ujonnan ki botsáttatot, Amszterdam,
Jansonius, 1650. (RMNy 2304) Alapja a Heidelbergi Káténak elemző, fejtegető
kérdésekkel átszőtt, rövid összegezésekkel, magyarázó megjegyzésekkel kísért
latin kiadása. Ennek összeállítója egy kivételes munkaközösség lehetett az 1620-as
években (Polyander, Rivetus, Walaeus, Thysius); ez a munkacsoport adta ki 1625-
ben Synopsis purioris theologiae címmel a „tisztább”, vagyis az igaz református teológia
vázlatát 52 értekezésben. A magyar fordítás főrésze a Heidelbergi Káté teljes
szövegét tartalmazza. Minden válasz után ott áll 1) a káté adott tantételének tömör
összefoglalása „Értelme a feleletnek” címmel, 2) a felelet tartalmára vonatkozó didaktikus
kérdéssor, 3) a kérdés-felelethez tartozó szentírásbeli bizonyságok teljes
szövege. 1870-ig ez volt a mintája és alapja a legtöbb utána következő magyar kátékiadásnak.
Feltételezhető, hogy a magyar kiadást az 1650-ben Németalföldön tanult
magyar diákok munkaközössége készítette: Apácai Csere János, Komáromi Csipkés
György és Szathmári Ötvös István vehető számításba. A magyar szöveg Szenci Molnár
Albert fordításának (a pfalzi, tehát a Heidelbergi Katekizmus fordításának,
RMNy 1037/3) és más korábbi megjelentetéseknek javított változata, pl. KERES-
SZEGI HERMAN István, Az keresztyenj hitnek agazatiról való praedicátioknak tarhaza
a nemetorszagi Rhen-Palatinusbéli orthodoxa Catechesisnek rendi szerént, Várad,
Szenci Kertész, 1640 (RMNy 1863).
184