Humanizmus, religio, identitástudat - MEK - Országos Széchényi ...

SZABÓ ANDR ÁS
SZENCI MOLNÁR ALBERT ÉS
HEIDELBERG OSTROMA 1622-BEN 1
Heidelberg a 16. század végén és a 17. század első két évtizedében fontos szerepet
játszott Magyarország művelődéstörténetében. A város a keletről nyugat
felé folyó Neckar bal partján terül el, hegyek (Königsstuhl, Gaisberg)
lábánál, a folyó túlpartján egy másik hegy, a Heiligenberg emelkedik. Itt a
folyó völgye egy kicsit kiszélesedik, s rögtön a város után már a Rajna völgyének
síksága kezdődik. Ez a pfalzi választófejedelemség (Kupfalz) székvárosa,
az uralkodó a város fölött, a hegyoldalban emelkedő várkastélyban
lakik. 2 A földrajzi környezet mind a mai napig utánozhatatlanul szép, azonban
a város katonai szempontból védhetetlen, hiszen a hegyekből nagyszerűen
be lehet lőni a házak közé.
A magyarok számára ebben a korszakban az 1386-ban alapított egyetem
vált fontossá. 3 III. Frigyes választófejedelem az 1560-as években igyekezett
országát teljesen kálvinistává tenni. Ugyan utóda, VI. Lajos (uralkodott
1576–1583) visszatért a lutheranizmushoz, azonban 1584-től a kiskorú
IV. Frigyes gyámja, János Kázmér adminisztrátor ismét a svájci teológiai
irány egyik fővárosává tette Heidelberget. Magyar református diákok szórványosan
már az 1560-as évektől beiratkoztak ide, s 1584 után számuk egyre
emelkedett. Sokan Wittenberg után keresték fel a Neckar-parti várost,
de egyre többen már a reformáció szülővárosa helyett választották ezt az
1
A tanulmány az OTKA T 038368 és K 62388 számú pályázata keretében készült.
A hungarológiai kongresszust követően jelen írás megjelent: Mindennapi választások:
Tanulmányok Péter Katalin 70. születésnapjára, szerk. ERDÉLYI Gabriella,
TUSOR Péter, Bp., Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete,
2007 (CD-ROM).
2
A nagy várostörténeti szakirodalomból lásd legutóbb: Wolfgang von MOERS-
MESSMER, Heidelberg und seine Kurfürsten. Die große Zeit der Geschichte Heidelbergs
als Haupt- und Residenzstadt der Kurpfalz, Upstadt-Weiher, Verlag Regionalkultur,
2001.
3
Az egyetem régebbi történetéről mindmáig a legjobb összefoglalás: Johann Friedrich
HAUTZ, Geschichte der Universität Heidelberg, Band. I–II., Mannheim, Schneider,
1862–1864.
144