Humanizmus, religio, identitástudat - MEK - Országos Széchényi ...

által megcélzott közösségnek (amelyek ráadásul a szöveg létrehozásában is
részt vettek), pontosabban, hogy miként viszonyul a nemzeti közösséghez a
hívők (godly) közössége. Collinson szerint amennyiben Foxe nyelve valójában
egy szektárius nyelvi szubkultúrát reprezentál, akkor az Acts and Monuments
nem a nemzet tagjainak, hanem egy szűkebb csoport, a hívők számára
teremti meg e „textual community”-n belüli elhelyezkedés lehetőségét. 9
A nemzet és az igaz egyház fogalmának egymáshoz való viszonyát a Foxeszakirodalomban
korábban, legismertebb és legvitatottabb módon William
Haller tárgyalta, újabban pedig Andrew Escobedo írt róla ebben az összefüggésben.
10
Susanne Scholz azt a kérdést elemezte, hogy bár az identitás nyelven keresztül
képződik meg, a nemzet narratívum – mint azt Homi K. Bhaba és
Benedict Anderson meghatározó írásai alapján tudjuk 11 –, de ez nem azt jelenti,
hogy az angol nemzettudat kialakulása (ő csak erről ír) csupán textuális
esemény marad. A „történelem textualizálásának” és a „textusok történetiségének”
12 kiazmusával ikonikusan jelölt újhistorizmus ugyanis arra hívta
fel a figyelmet, hogy az irodalom is csak a kulturális produktumok egyik
fajtája, amely szétszálazhatatlanul kapcsolódik más hasonló struktúrákhoz.
A „textualizáció” (esetünkben a nemzet megképződése különböző szövegek-
9
Brian STOCK, The Implications of Literacy: Written Language and Modes of Interpretation
in the Eleventh and Twelfth Centuries, Princeton (NJ), Princeton University
Press, 1983, 90–110, 522, 526–527. Hivatkozza: Patrick COLLINSON, John Foxe and
National Consciousness = John Foxe and His World, ed. Christopher HIGHLEY,
John N. KING, Aldershot, Ashgate, 2002, 10–34, főképp: 12–14, 19–24.
10
William HALLER, Foxe’s ’Book of Martyrs’ and the Elect Nation, London, Cape,
1963; Andrew ESCOBEDO, Nationalism and Historical Loss in Renaissance England.
Foxe, Dee, Spenser, Milton, Ithaca and London, Cornell University Press, 2004, 27–
30. Dolgozatunkhoz csak közvetetten kapcsolódik Glyn PARRY interpretációja és
fogalmai: Elect Church or Elect Nation? The Reception of the Act of Monuments =
John Foxe. An Historical Perspective, ed. David LOADES, Aldershot, Ashgate, 1999,
167–181. Parry itt arról értekezik, hogy az 1570-es, 1580-as években a történelmi körülmények
hatására (az angolok európai hatalmának erősödése, különösen a spanyol
armada 1588-as legyőzése után) az Acts and Monuments újabb kiadásaiban és a
könyv recepciójában komoly változás történt. A társadalmi és politikai élet különböző
szintjein az elnyomott Izrael, vagyis a szenvedő kevesek kicsiny, igaz egyházának
narratívája helyett a (spanyol) katolikusok és a pápa felett az apokaliptikus háborúban
győzelmet arató Izrael (egyszerre az egyetemes igaz egyház és a választott angol
nemzet) koncepcióját kezdték működtetni.
11
Homi K. BHABA, DissemiNation: Time, Narrative, and the Margins of Modern Culture
= Nation and Narration, ed. uő, London, New York, Routledge, 1990, 291–322.
Magyarul: DisszemiNáció. A modern nemzet ideje, története és határai (ford. SÁRI
László) = Narratívák 3, A kultúra narratívái, szerk. THOMKA Beáta, Bp., Kijárat,
1999, 85–118; ANDERSON, Elképzelt…, i. m.
12
Louis MONTROSE, Professing the Renaissance: The Poetics and Politics of Culture =
The New Historicism, ed. H. Aram VEESER, London–New York, Routledge, 1989,
20. (Magyarul: A reneszánsz mint hivatás. A kultúra poétikája és politikája [ford. BAGI
Zsolt], Helikon, 1998/1–2, 116–117.)
194