Humanizmus, religio, identitástudat - MEK - Országos Széchényi ...

Sido nemzet mint a’ Magyar Izrael, ha azért azt meg büntetted el pusztittattad,
predáltattad, Szent beszededet tölök el vetted, maga országánac birodalmátul
meg fosztottad, mit nem érdemel hát ez a’ meg-veszett nemzet-is?” 70
Vagyis a közösség tagjai az első esetben politikai, a másodikban politikai
és felekezeti jellegű árulást követnek el, mely megosztja a Magyar Sion trópussal
jelölt nemzetet. A fentebb idézett Reggeli Könyörgésben azonban világossá
vált, hogy a lelki bélpoklosok, a Naámánok, vagyis a Pogányokkal és
Románusokkal paráználkodók ennek ellenére mégsem rekesztődnek ki teljesen
a nemzet közösségéből. Sőt, mivel a bibliai történet szerinti bélpoklos
Naámán csodálatos gyógyuláson ment keresztül, hiszen teljesítette a próféta
parancsát, úgy a Filepszállási-könyörgés beszélője a lelki bélpoklosokért is
mer imádkozni. Ugyanis lehetségesnek tartja, hogy – elhagyva a Pogányokat,
azaz a törököket, illetve a Romanusokat, azaz a nagyrészt Habsburg-párti
katolikusokat – ők is újra teljes jogú tagjai lehetnek az itt a reformátusokkal
azonosított lelki Sionnak és lelki Zsidóságnak, vagyis, ebben az összefüggésben,
mind a nemzetnek, mind pedig az anyaszentegyháznak.
GERGELY TAMÁS FAZAK AS
Nation and/or Church. Concepts of communal identities
in Calvinist prayer literature
(The antecedents and future directions of a research)
While some of the recent Hungarian historians who are engaged in the early
modern concepts of national identities had examined Protestant sermons
from the 1980s, they did not take enough notice of prayers and prayer books.
But these texts are very important in some ways. Prayer books were reissued
several times, because these books were more popular on the one hand,
smaller and cheaper than the collections of sermons on the other. Sermons
were published for fellow-preachers, but prayer books were mainly written
for laypeople to read in their private piety (or to be read by the head of the
family at home services). While sermons were preached (and written) by a
preacher in second person plural to admonish or exhort the congregation
(and readers), prayers were formulated in first person singular or plural, and
users of these books who read these prayers frequently, could easily identify
themselves with the ’I’ or ’we’ of the texts. This study argues that some of the
early modern prayer books (and some of the grammatically similar congregational
songs as well) had a more important role in shaping the ideas of communal
identity in the early modern period, than any other texts. Quoting
70
FILEPSZÁLLÁSI, Praesidium…, i. m., 40–43. (Kiemelés tőlem.)
213