Humanizmus, religio, identitástudat - MEK - Országos Széchényi ...

ambroziánust véltem felfedezni. Ezt a még a 20. századi költészetünkben is
elevenen élő formát Szepes Erika elemezte számos publikációjában, legutóbb
Simonyi Imre költészete kapcsán, arra a megállapításra jutva, hogy a
szimultán ambroziánus kiválóan alkalmas a szorongattatások, félelmek hangtani
leképezésére mindazon élethelyzetekben, amikor az „áhítat halk formáját”
képviselő szabályos ambroziánus önmagában már nem volna elég kifejező.
4 Ugyanakkor, Szepes Erika megfigyelésének valamelyest ellentmondva,
Dérczy Péter ezt írja egy nemrég megjelent utó-ambroziánus verseskötet,
Borbély Szilárd Halotti pompája kapcsán: „Csak így, s csak ezért zárulhat a
kötet azzal a régi magyar költészetből vett (fordított) ambroziánus himnuszszal,
amely a szekvenciákba foglalt minden fájdalom ellenére megnyugvást
hoz és mutat a befogadó számára.” 5 E két állítás ellentmondásait itt és most
feloldani nem feladatom: röpke felidézésükre mindössze azért vállalkoztam,
mert kiválóan illusztrálják az ambroziánus rugalmasságát és alkalmazásának
változatos lehetőségeit.
Összpontosítsunk ezek után a Pápai Páriz Imre-versre, amelynek – Varga
Imre gondos értékmentésének köszönhetően – teljes szövegét ismerhetjük. 6
A költeménynek csupán első három versszakát idézem: a „középkorias”, a
puritán alkalmi versek zömétől annyira eltérő hangzás érzékeltetésére ezúttal
talán ennyi is elegendő lesz:
„Életnek halálnak Ura,
Legy erös bátorságom,
Halállal bajt vivásomra,
Érkezett lelki harczom,
Testem erös viadalon,
Lelkem el válásán vagyon,
Légy jelen oh én meg váltom.
Meg vivok ellenségimmel,
Hü leszek mind halálig,
Eördöggel világgal bünnel,
Tusakodom erömig,
Halál árnyéka elöttem,
Pokol kötele félelmem,
Légy velem Jésus mind végig.
4
SZEPES Erika, Simonyi Imre, a formaművész, Eső. Irodalmi lap, 2004/3. (Verseghy
Ferenc Elektronikus Könyvtár, http://vfek.vfmk.hu/00000022/05.html)
5
DÉRCZY Péter, A fájdalom katedrálisa (Borbély Szilárd, Halotti pompa, szekvenciák,
Pozsony, Kalligram, 2004), Élet és Irodalom, 2004/25. (http://www.es.hu/pd/display.a
sp?channel=KRITIKA0425&article=2004-0627-2019-32TEAQ)
6
Régi Magyar Költők Tára. A két Rákóczi György korának költészete (1630–1660), s. a. r.
VARGA Imre, Akadémiai Kiadó, Bp., 1977, XVII/9, 257–259.
156