Humanizmus, religio, identitástudat - MEK - Országos Széchényi ...

Ha a Szentírás a hit mértéke, akkor ez a kegyességgyakorlás (az Istenhez
beszélés) szempontjából azt is jelenti, hogy az imádságot vissza kell vezetni
Isten Igéjéhez úgy, ahogyan az a Szentírásban nekünk adatott és ránk hagyományozódott.
Az imádságszerkesztés elsajátítását segítő 1650-es tankönyvében
a VII. és a VIII. táblázat mellett Medgyesi megjegyzi, hogy „meg-tetszik
az Dániel és Nehémiás Módjokból, hogy a’ ki-adott Útmutatások a’ Könyörgésre
nem emberi, hanem Sz. Írásbeli formák”. 43 Követendőek, mert
nemcsak az Isten akaratát megnyilvánító formák, hanem aki ezek alapján
imádkozik, egyszersmind tanúságot tesz arról is, hogy Isten Igéjét megismerte
és el is hitte azt. A könyörgéssel kapcsolatos „bérekesztő Regulák” között
Medgyesi a Szentírás rendszeres olvasását tanácsolja avégett, hogy az imádság
nyelve a szentírási beszédmódot követhesse: „az Sz. Írást gyakran olvassa,
s-szoktassa magát a’nak szollásához”. 44 A Szentírásban örökül ránk hagyott
imádságok, illetve imádkozási helyzetek összegyűjtésére és a szóhasználat
emlékezetbe vésésére buzdít. A cél, hogy a „magunk mesterségével
teendő könyörgések” nyelvi alakítása (a részek meghatározása, szerepköre,
diszpozíciója, felékesítése, az alapfunkciók nyelvi kiterjesztése) abban a formában
történjék, ahogyan az ószövetségi vagy újszövetségi imádkozók – a
Szentírás tanúsága szerint – maguk is megszólították Istent, megvallották bűnösségüket,
bocsánatát kérték, hitért, megtérésért, hivatalukban megigazításért,
végig megmaradásért, az anyaszentegyházért könyörögtek, s hálát adtak
neki. Az útmutatások (vagy táblázatok) egyrészt a könyörgés retorikai részeit
tüntetik fel („fő-fő Részek”), másrészt a dogmatikai tételeket („Tzikkelyek”
vagy „Ágak”), melyek az adott szerkezeti rész teológiai tartalmát meghatározzák.
Például a „vallástétel” a könyörgés retorikai egysége, viszont az, amit
az imádkozónak ebben a részben meg kell vallania, „a bűnnek gonossza” és a
„bűnért való büntetésnek gonossza” már dogmatikai szempontú kategóriák,
melyek külön fejtegetésre szorulnak és további ágrajzokhoz, elágazásokhoz
vezetnek egy-egy táblán vagy résztáblázaton belül. Ezeket a retorikai és dogmatikai
kategóriákat a tanulónak a táblázatok és ágrajzok rendjében kell
megtanulnia, ám az Istennek tetsző szólásmód és beszédforma nem egyedül
a táblázatokból, hanem a Szentírásból sajátítható el. A tanulónak gyakran
kell olvasnia a Szentírást, s a benne talált imádságokat össze kell gyűjtenie,
sőt rendszereznie kell a tankönyvi ágrajzok csomópontjain lévő retorikai és
dogmatikai kategóriák szerint. A gyűjtemény elkészítését a közvetlenül a táblázatok
és ágrajzok alá beillesztendő – vagy már a nyomdában (a modern
munkafüzetek mintájára) eleve üresen hagyott – papíron javasolja Medgyesi.
Példát is hoz: a Jób 9, 1–5 retorikailag Isten megszólításának, dogmatikailag
a megszólításban használt tulajdonságjegyeknek a példája, a Dán 9, 5–8 a
43
„Az Dániel Könyörgésének Formája”, MEDGYESI, Doce nos orare, i. m., C8v. Amikor
Medgyesi könyörgést mond, akkor tágasabb értelemben az imádságot érti rajta:
nála „az imádság bé-foglallya mind az Részeket, mellyekből az Könyörgés közönségessen
áll”, A1r.
44
„Eggy nehány meg-tartásra szükséges bérekesztő Regulák avagy Tanuságok az Könyörgés
felől”, uo., D1b–D2a.
179