Humanizmus, religio, identitástudat - MEK - Országos Széchényi ...

ad quam Jesus intravit et Incarnationem”). 19 Ugyanez a magyar változatban:
„a’ Sz. Lélek Isten igéjének külömb-külömb-féle értelmi legyenek, egyik az
álló bötő szerént-való, a’ másik titkos; titkos értelemben azért a’ Kastélyon
helyesen értetik a’ B. Szüz szeplötelen méhe, kiben midön az Ige testé lön,
nem emberi kézzel épittetett, hanem a’ Sz. Lélektöl el-készittetett eleven hajlékba
bé-szállott Kristus.” 20
Hosszúra nyúlna ezzel a módszerrel végigmenni mindkét szövegen, ezért
a továbbiakban inkább a felvetett témákra koncentrálunk. A latin Propositiója
két pontot ígér: először, hogy a Szűzanya jótéteményei által a benne bízókat
mint valami kastély oltalmazza („Beneficia BVM in se honorantes, quos ut
castellum custodit”) 21 ; másodszor, hogy a benne bízókat ellenségeikkel szemben
támogatja („ostendere, qualiter contra hostes agat”). 22 Mindezt a magyar
változat „a’ Szüz MARIA Keresztyén hadaknak nagy segétsége” alakváltozatban
hozza, és Gyalogi még azt adja hozzá, mint az előbbieknek természetszerű
velejáróját, hogy Szűz Mária a maguk erejében bizakodó pogányoknak
megszégyenítője, „a’ mint e’ jelen lévö esztendö nagy bizonyságot tehet”. 23
A továbbiakban a latin szöveg egy tömör megjegyzéssel átfogó tér- és időbeli
távlatba helyezi e bizakodó tisztelet témáját – „totus orbis ad Castello
confugit ac Praesidio” 24 –, amelyet Gyalogi „természetesen” történeti áttekintéssel
egészít ki: hogy tudniillik Nagy Constantinus császár óta bizony
számos keresztény fejedelem ajánlotta birodalmát a Szent Szűz oltalmába, és
verette képét a pénzére; a felsorolásból pedig nyilván nem maradhatnak ki a
középkor magyar királyai sem, közöttük Szent László vagy Nagy Lajos. 25
Alátámasztásként pedig Mária azon titulusaival folytatja, amelyek arról szólnak,
hogy keresztény hadvezérek a Szűzanya közbenjárásának tulajdonították
győzelmüket: ezek Mariae Victoria, auxilium Christianorum. 26 Majd támadóra
fordul a hangja, egy, az „eretnekeket” érintő megjegyzés erejéig:
akik kétségbe vonják a Máriába vetett bizalmat, „a’ lelki Praedátorok, akarám
mondani, Praedikátorok” 27 – ez a szójáték annyira kedves neki, hogy később,
hasonló összefüggésben, egy másik beszédében is megismétli. 28
A kézirat 91. lapján Csete István is kitér egy rövid reflexió erejéig a Máriatiszteletet
ellenzők véleményére, nem bocsátkozik azonban túl sok részletbe.
Helyette olyan bibliai helyekre utal, amelyek Máriát boldognak mondják,
19
CSETE, Kéziratos prédikációi…, i. m., II., 81.
20
CSETE–GYALOGI, Panegyrici sanctorum…, i. m., 85.
21
CSETE, Kéziratos prédikációi…, i. m., II., 82.
22
Uo.
23
CSETE–GYALOGI, Panegyrici sanctorum…, i. m., 85.
24
CSETE, Kéziratos prédikációi…, i. m., II., 83.
25
CSETE–GYALOGI, Panegyrici sanctorum…, i. m., 86.
26
Uo.
27
Uo., 86.
28
Uo., 203.
231