Humanizmus, religio, identitástudat - MEK - Országos Széchényi ...

GÁBOR CSILLA
VÁLTOZATOK A SORSÉRTELMEZÉSRE:
Csete István prédikációi
Mária országáról és annak történetéről*
Az irodalomtörténeti kutatás számára ma már nyilvánvaló ismeret, hogy a
17–18. század fordulóján Erdély és Magyarország különféle helyszínein, olykor
álruhásan (I. Apafi Mihály fejedelemsége idején Vízkeleti Zsigmond álnéven)
működött jezsuita, Csete István (1648–1718) 1 és az ő prédikációit évtizedek
múltán közreadó, ugyancsak Jézus társasági szónok, Gyalogi János
(1686–1761) 2 élete és műve a rendi érdekek és személyes adottságaik párhuzamosságai,
valamint életpályájuk több azonos helyszíne miatt elválaszthatatlanul
összefonódik. 3 Jelen tanulmányban – egy (még távolról sem befejezett)
kutatás egyes részeredményeit megosztva – kísérletet teszünk, ha
nem is a két hitszónok munkásságának szétválasztására, de legalábbis a közöttük
levő határok kijelölésére, illetőleg az összefonódás természetének
vizsgálatára.
1. Csete István kéziratos prédikációi
A szétválasztásban azért volt feltételezésekre utalva a kutatás, mivel a Csetekéziratokról
úgy tudtuk, hogy nem állnak rendelkezésre, elvesztek vagy lappanganak.
A kolozsvári Akadémiai Könyvtár kézirattárának katolikus állo-
* A tanulmány megírását az OTKA TS 049 863 számú pályázata segítette.
1
Életrajzát l. ERDÉLYI Károly, Csete István 1648–1718 = A kegyes tanítórendiek vezetése
alatt álló kolozsvári Róm. Kath. Főgymnasium Értesítője az 1901–1902. iskolai
évről, közzéteszi ERDÉLYI Károly dr., igazgató, Kolozsvár, 1902, 17–33. A Rákócziszabadságharcban
játszott közvetítői szerepéről l. ESZE Tamás, Rákóczi „Responsio”-
ja = Irodalom és felvilágosodás, szerk. SZAUDER József–TARNAI Andor, Bp.,
Akadémiai, 1974, 81–89.
2
A prédikációk magyar nyelvű gyűjteménye: CSETE István–GYALOGI János, Panegyrici
sanctorum Patronorum Regni Hungariae, Tudni-illik, Nagy Aszszonyról, Magyar
Szentekröl, Es az Országhoz tartozandó kivált-képpen-való Innepekre Jeles Prédikatziók,
Kassa, 1754.
3
Vö. KNAPP Éva, Egy ismeretlen irodalomelméleti munka a XVIII. század első feléből
– Gyalogi János (?): De eloquentia sacra (1750) = Religió, retorika, nemzettudat régi
irodalmunkban, szerk. BITSKEY István–OLÁH Szabolcs, Debrecen, Kossuth Egyetemi
Kiadó, 2004, 229.
227