Humanizmus, religio, identitástudat - MEK - Országos Széchényi ...
Humanizmus, religio, identitástudat - MEK - Országos Széchényi ...
Humanizmus, religio, identitástudat - MEK - Országos Széchényi ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
éven keresztül Esterházy mellett a titkári munkát végezte, 9 közben, Esterházy<br />
nádorsága idején, néhány évig a nádor ítélőmestere volt. Esterházy bizalma<br />
abban is megnyilvánult, hogy már 1626-ban beajánlotta fiatal és tehetséges<br />
familiárisát az akkori személynök, Cziráky Mózes bírósági apparátusába,<br />
ahol Aszalay Cziráky haláláig (1627. június 22.) maradt. 10 A hű és<br />
szorgalmas szolgálatért 200 tallér jutalmat kapott a királytól. 11 Ez év végén<br />
Esterházy ajánlása alapján Keresztúry András nádori ítélőmester szolgálatába<br />
lépett a nádori igazságszolgáltatási apparátusban, és ezen a helyen dolgozott<br />
1630-ig, amikortól a nádor saját titkáraként alkalmazta. 12<br />
Életének új és fontos szakasza 1645-ben, ura halálát követően kezdődött,<br />
ugyanis ezután nem maradt az Esterházyak udvarában, hanem az állami hivatalt<br />
választotta. Előbb Draskovich János nádor ítélőmestere lett (1646–1649<br />
között), később (1652-től haláláig, amely Csízi István feltételezése szerint<br />
1656-ban következett be) a Magyar Kamara tanácsosának tisztségét vállalta.<br />
13 1652-ben rendkívül fontos megbízást kapott a Magyar Kamarától: a felső-magyarországi<br />
pénzügyek, főleg a Szepesi Kamara tevékenységét vizsgálta,<br />
elsősorban a végvárak és várkatonak ellátásával kapcsolatban. 14<br />
A jogtudomány szempontjából Aszalay az ország egyik legjobban felkészült<br />
szakembere volt. A különböző állami intézményekben és a legjelentősebb<br />
főméltóságok oldalán rendkívül gazdag jogi tapasztalatokat szerzett.<br />
Így a linzi béke feltételeinek kidolgozásában is részt vett. Az ország főméltóságai<br />
nemegyszer kértek tőle jogi tanácsot. Az 1655. évi országgyűlés Aszalayt<br />
biztosnak választotta az ország határainak rendezésére. 15 Nem véletlenül ő<br />
vállalta Werbőczy István Tripartitumának átdolgozását és kiegészítését.<br />
Aszalay István példája nemcsak egy kiemelkedő egyéniség egyedülálló<br />
életét és pályafutását mutatja, hanem egy kora újkori hivatalnok tipikus fejlődéstörténetét<br />
is. Ebbe a képbe belefér a származása, a társadalmi és családi<br />
kapcsolatai, anyagi helyzete, szakmai felkészültsége stb. Előttünk áll egy friss<br />
nemes, művelt ember, kiemelkedő jogász, tapasztalt hivatalnok, hű szolga,<br />
buzgó katolikus – a magyar értelmiségi elit és egyben a magas rangú tisztviselőgárdája<br />
egyik képviselője. Nagyon érdekes és fontos e korszak kutatója<br />
számára betekinteni egy ilyen ember eszmevilágába, amire az Index ad lehetőséget.<br />
9<br />
A napló szerint 1630-tól kezdve Esterházy Miklós 1645-ben bekövetkezett haláláig.<br />
Bár 1630-ig is állandóan Esterházy megbízásából cselekedett. ASZALAY István naplója<br />
= CSÍZI, Egy nagyívű hivatali karrier…, i. m., 240.<br />
10<br />
Uo., 193, 207.<br />
11<br />
Uo., 208–209.<br />
12<br />
Uo., 213.<br />
13<br />
CSÍZI, Egy nagyívű hivatali karrier…, i. m., 168.<br />
14<br />
EMBER, Az újkori magyar…, i. m. (3. jegyzet), 178–180.<br />
15<br />
Corpus Juris Hungarici. Magyar Törvénytár. 1608–1657. évi törvénycikkek, ford.,<br />
KOLOSVÁRI Sándor–ÓVÁRI Kelemen, jegyz. MÁRKUS Dezső, Bp., Franklin,<br />
1900 (a továbbiakban: CJH, III), 600–601. 1655. évi 30. törvényczikk, § 2.<br />
116