Humanizmus, religio, identitástudat - MEK - Országos Széchényi ...

ja a főszövegnek, mintegy negyven lapot tesz ki. A bányász, a heringhalász, a
tengericsiga-szedő, a pénzverő s egyéb foglalkozások ismertetésébe annyira
belemerül, hogy szinte kézikönyvként hasznosítható lenne bármely mesterséget
űző számára is. 24 A közösséget is érintő tanácsgyűjtemény-jelleg mutatkozik
meg a mesterségek ismertetésével kapcsolatos passzusokban. A mesterség
ismerete a hétköznapi emberektől is megkívántatik, hogy cselekvési soraikban
egyfajta gyakorlati tudásra tegyenek szert. Megfigyelhető ugyanis, hogy a
nemes vagy nemtelen foglalkozási kategóriák taglalása is a lélek belső állapotával
függ össze. A mesterség egyfajta gyakorlati tudás elsajátításának a folyamatával
írható le, hasonlóképpen, mint a kormányzás művészete. Az ehhez
szükséges erénytan a „kiválóságok” előírt katalógusa. MacIntyre helyezi előtérbe
a kiválóság fogalmát a hősi társadalmak erénytani vizsgálatakor. „Az
areté szót, amelyet később ’erényként’ fordítanak, a homéroszi költemények a
kiválóság bármelyik fajtájának a megnevezésére használják. […] A bátorság
nem egyszerűen emberi tulajdonságként fontos, hanem olyan tulajdonságként,
amely a háznép és a közösség fenntartásához szükséges.” 25 Ebből a megközelítési
módból a mesterségek képviselte tudás olyan cselekvési sorokat alkot,
melyek szabályait többé-kevésbé meghatározza a környezet. S e külsőleg
meghatározott szabályok szerint zajló cselekvéssorokat MacIntyre a gyakorlat
fogalmával illeti. Az erény kifejezés ebben az esetben azt a képességet jelöli,
azt a tényt ismeri el, hogy az ismételt, s egyre kifinomultabbá váló cselekvésünkkel
tudásra teszünk szert, miközben úgy vesszük birtokba a világot, hogy
jól illeszkedő részeivé válunk. 26
Egy fejedelmi udvari figuráció 27 struktúrájában az alattvalók esetében a
mesterség ismerete, miként a kormányzás művészetének mestersége, nemcsak
a fejedelemtől kívántatik meg, hanem a „hétköznapi” emberektől is, a bonum
commune megteremtéséért. Ezért cselekvési soraikban egyfajta gyakorlati
tudásra kell szert tenniük, miként a fejedelmi tükör ezt előírja.
A Fejedelmi lélek első latin nyelvű 1671-es bécsi kiadását követi Johann
Adam Weber Discursus curiosi et fructiosi ad praecipuas totius litteraturae humanae
scientias illustrandas […] című kötete, melyet először Salzburgban adtak
ki 1673-ban. Népszerűsítési törekvésre vall az 1677-es német nyelvű 1325
lapos nürnbergi kiadása, a Curiose und Fruchtreiche Discursen. 28
24
TELEKI, Fejedelmi lélek…, i. m., 36–77.
25
Alasdair MacINTYRE, Az erény nyomában (ford. BÍRÓNÉ KASZÁS Éva), Bp.,
Osiris, 1999, 169.
26
MacIntyre erénytani koncepciójának egyik legáttekinthetőbb ismertetése: HORKAY
HÖRCHER Ferenc, Közösségelvű politikai filozófiák, szerk. uő, Bp., Századvég,
2002, 22–23.
27
Norbert ELIAS alkalmazza a figuráció/alakzat fogalmát: „Az alakzat semleges fogalom.
Vonatkozhat az emberek közötti harmonikus, békés és barátságos viszonyokra
éppúgy, mint a barátságtalanokra és feszültségtől terhesekre.” Az udvari társadalom…,
i. m., 173.
28
A latin nyelvű kötetet Klosterneuburgban használtam, az Ágoston-rendi apátság
könyvtárában. Jelzete: Ac I 82. A német nyelvű értekezést az ÖNB-ben olvastam.
Vö. 2. jegyzet!
222