Humanizmus, religio, identitástudat - MEK - Országos Széchényi ...

ismernünk, de a hit akkor válik üdvözítő hitté, amikor „a Krisztust megfogja”,
s ténylegesen „a mi Krisztusunknak állítja”. 23 A lelkiismeret „kétes kérdéseiről”
írt könyvében Perkins az Isten-ember relációt két szerkezeti mozzanatra
tagolja: Isten parancsolatokat adott, az ember ezeknek engedelmességgel
tartozik. Ez a reláció azt jelenti, hogy a hitbizonyosság a kijelentett Igében
van, amit tartozunk megismerni és érvényre engedni életünk akarati, értelmi
és érzelmi dimenzióiban. 24 Ezt a relációt két fogalommal írja le: istenismeret
(Isten kijelentett, a Szentírásban feljegyzett akaratának – az Igének – a megtanulása)
és engedelmesség (az ember önátadása a megismert és elhitt Igének).
A kétségeskedőket, akik az isteni dolgokról szerezhető emberi tudás
korlátozottságát hangoztatják, Perkins azzal biztatja, hogy „csak a’ mi Vallá-
23
IRATOSI T. János, Az ember eletenek bódogúl való igazgatasanak módgyáról […] es
ismét Patika szerzamos bolt, Lőcse, Brewer, 1641 2 , 33 (RMNy 1893). Medgyesi a Lelki
Ábécében a hit mibenlétét így határozza meg: „esmérni, hogy az Jézus a Krisztus, az
élő Istennek fia” a hivatkozott szentírási hely a Jn 6, 69: „És mi elhittük és megismertük,
hogy te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia”. Az „esmérni” módját „apróbb
írással” meg is világítja: „Az Írásnak bizonyítása és az lélekben lévő vigasztalásos
tapasztalás által”. MEDGYESI Pál, Lelki A-Be-Ce, Gyulafehérvár, typ. principis,
1645 (RMNy 2104). BÁCSY Ernő modern kiadását használtam Lelki Ábécé, Bp.,
Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1940 (Magyar Irodalmi Ritkaságok, 46), 56.
Munkacsoportja az 1684-es keresdi kiadást vette alapul (RMK I, 1319). Medgyesi
kiemeli, hogy a hit nincsen az ember hatalmában: „Senki nem mehet a Krisztushoz,
hanem ha az Atya vonándja őtet”. A Jn 6, 44-re hivatkozik: „senki sem jöhet én
hozzám, hanemha az Atya vonja azt, aki elküldött engem; én pedig feltámasztom azt
az utolsó napon”. (Továbbá Jn 6, 45: „Meg van írva a prófétáknál: és mindnyájan
Istentől tanítottak lesznek. Valaki azért az Atyától hallott, és tanult, én hozzám jő”.)
Perkins hitfogalmának alapja a tárgyát az Igében kereső hit objektivizmusa volt.
Medgyesi közel kerül William Amesius álláspontjához; szerinte a hittapasztalatban
nagy szerepe van az Istentől természetfeletti úton felindított akaratnak. A hivatkozott
szentírási helyen „az Atya vonándja” kifejezést Medgyesi úgy érti, hogy Isten
„hitet nemzénd az maga Lelke által őbenne [ti. az emberben] és nem-akaróból akaróvá
teendi”.
24
Perkins a hittapasztalat értelmi, akarati és etikai komplexumát hangsúlyozza: az ember
számára Isten észlelhetővé vált azáltal, hogy az Igében testet öltött, s az igazság
bizonyosságává lett a Krisztus kegyelmi ajándékában, ám erről az üdvbizonyosságról
csak az olyan ember bizonyosodhat meg valóban, aki egyfelől a Szentírásban kijelentett
isteni akaratot ismeri, másfelől az Ige megelevenítő erejéről a belső bizonyosságot
magában határozottan érzi és tapasztalja. Vö. BODONHELYI, i. m. (16. jegyzet),
117. Az elevenítő hit alapja és módja az ember részéről az engedelmesség (a
ráhagyatkozni tudás az Istentől felkínált közösségre): az ember közösségre jut az
Igében kijelentett Istennel, neki magát átadja fiúi bizalommal, s erről az Istennel
való élő kapcsolatról a Szentléleknek a rajta végzett hathatós munkájában bizonyosodik
meg, vagyis az öröm tapasztalatában, amikor az elme állhatatosan békés, a
lelkiismeret vádolása és félelem nélkül. Medgyesi azt írja a kegyelem országáról,
hogy a „Szentlélek által való örömben” van, „mely örömet egyedül csak a jó lelkiismeretnek
csendességében érezhetni, s oly nagy is, hogy minden értelmet felülhalad
(Fil 4, 7). Semmi nyelv ki nem mondhatja azt, szíve is senkinek meg nem gondolhatja,
hanem csak az, aki érzi azt”, Praxis, i. m., 152. Fil 4, 7: „És az Istennek békessége,
mely minden értelmet felül halad, meg fogja őrizni szíveiteket és gondolataitokat a
Krisztus Jézusban”.
169