Humanizmus, religio, identitástudat - MEK - Országos Széchényi ...

kell hinnem?” (res) és „Hogyan kell mondanom?” (verbum) kérdését. A B1r–
B3v lapokon szentírási helyek sokaságát gyűjtötte össze, besorolva ezeket az
I. Tábla öt – külön tárgyalt – részéhez tartozó ágrajzok szétágazási pontjain
álló kategóriák alá. A szentírási helyek csoportosítására szolgáló elnevezések
egy része a könyörgés szerkezeti részét jelöli, másik része dogmatikai alaptételekre
(hitágazatok, hitcikkelyek) utal. 48 Ha a könyörgés beszédművét a Doce
nos orare útmutatásai alapján dolgozza ki az imádságtevő, akkor biztosítva
van a megszólítás, a vallástétel, a kérés, a hálaadás, a berekesztés írásszerűsége:
az imádság a Szentírás nyelvi közegéből emelkedhet ki, onnan kapja meg
formáját és teológiai értelmét. Ennek az emergenciának a szolgálatába állítja
Medgyesi a B1r–B3v lapokon a locusok gyűjteményét, melyek az imádság formai
részeire kínálnak példát, illetve az alapvető hittételek megfogalmazását
hordozzák. Funkcionális szempontból tehát Medgyesi tankönyve tárolja és
ajánlja a szentírási „bizonyságokat”, „melyekből bizonyos forma Könyörgést
raggathatni”. A nyolc táblázat (ágrajz) szemlélteti azt a módot, ahogyan ez az
összeillesztés megvalósítható. A táblázatok és a szentírási helyek gyűjteménye
nem puszta szemiotikai készlet, mert – Medgyesi folyton hangsúlyozza –
a hit megvallása nélkül üres szórakás marad az imádság. 49
48
„Válogatott Sz. Írásbeli bizonyságok, mellyekből bizonyos forma Könyörgést raggathatni,
ez ide fellyebb ki-adott Módnak fő-fő részei s-cikkelyei szerént” (B1r). Felsorolom
a locusok csoportosítására szolgáló elnevezéseket: ezek tehát részben retorikai
természetűek (a könyörgés szerkezeti részét) jelölik, részben dogmatikai alaptételekre
(hitágazatok, hitcikkelyek) utalnak. „Készülés”. – „Figyelmezés-kérés”.
– „Vallás-tétel az Bűnről”; „A’ Büntetés Gonosszára méltó-vóltunknak meg-vallása”.
– „Bűn-botsánatnak Kérése”; „A’ Hitért”; „A’ Meg-térésért”; „A’ Meg-szentelő
Kegyelemért”. „Az Értelemért”; „Az Istennek Szeretetéért”; „Buzgólkodásért”;
„Igaz tiszta szívvel-való létért”. „Az Evangéliumnak szabadon-való vallásáért”;
„A’ Végig meg-maradásért”; „A’ magunk sorsával-való Meg-elégedésért”. „Az Igének
használattyáért”. „Személyünkre nézendő jókért”; „Gonosztul Meg-szabadétásért”;
„A’ Büntetéstől Meg-szabadétásért”. „Az El-nem-hívattakért”; „Az El-hívattakért”;
„Tisztviselőkért”; „Edgyházi Szolgálatért”; „A’ közönséges Állapotbéliekért”;
„A’ Nyomorultakért”. – „Hála-adás az Lelki és örökké-való jókért”; „A’
Teremtés és Gondviselésbéli idő szeri áldásokért”. – „Bé-rekesztés figyelmezés-kéréssel
együtt”. Uo., B1r–B3v.
49
„NB. A’ Vallás-tétel mindenkor szükséges a’ Könyörgésben, vagy nyilván vagy alattomban.
Eredeti, 1. Ez hogy midőn valamelly jóért az Isten irgalmasságához járulunk,
azzal tészünk bizonságot, hogy mi magunkban szegények, s-minden jóktúl
üressek vagyunk, melynek oka a’ bűn. 2. Az Istent könyörgésünkkel meg-illetni akarjuk,
azért egyszer-s-mind vallyuk, hogy a’ mi szívünk-is azon dolgok felett illendőképpen
meg-indúlt, s ez után is azon lészünk, hogy indullyon, melly nélkül a’ könyörgés
tsak Istennel-való játzodozás”. Uo., B4v. Nyilvánvaló, hogy itt Medgyesi a megindulva
megindítás retorikai alaptétele értelmében beszél a könyörgés helyes módjáról,
tehát nem lehet retorikaellenes. Különbség abban van, hogy a könyörgés teológiája
szerint a hit megvallása annak elismerése, hogy az ember nem rendelkezik önmaga
felett; ennek elismerése nélkül a megindítás retorikája külsőség maradna, s ez utasítódik
el. „Nem annyira kell nézni, hogy a’ mi könyörgésünk külsö képpen tzifrás legyen,
mint hogy hitből légyen. Mert Hit nélkül akar melly tzifra Könyörgés-is semmire
kellő, bűn (Róm, 14, 23)”. Uo., D2v.
181