Humanizmus, religio, identitástudat - MEK - Országos Széchényi ...

fontosabb műfajait – összehasonlító, regiszterszerű számbavétel persze bizonyára
árnyalná ezt a képet.) Vagyis a dolgozat elején idézett Patrick Collinson
alapján megfogalmazhatjuk, hogy a tropológiájában is különböző felekezeti
nyelvhasználat Magyarországon sem a nemzet tagjainak, hanem egy szűkebb
csoport, a hívők számára teremtette meg a „textual community”-n belüli
identifikáció lehetőségét. 64
A szakirodalomban legrészletesebben Graeme Murdock mutatta meg a
zsidó–magyar, valamint zsidó–angol, –holland, –hugenotta és –amerikai
sorspárhuzamok közötti összefüggéseket. (Másutt már részletesebben szóltunk
arról, 65 hogy a máskülönben igen jelentős magyar szakirodalomban 66
kevéssé találjuk meg a parallelizmus európai kontextusban történő elhelyezését.
67 ) Murdock írásai azért fontosak a vizsgált szempontból, mert a szerző
e párhuzamvonást a kora újkori európai és új-angliai reformátusok (különösen
az üldözött, fogságban, száműzetésben lévő, háborúságban vagy más nyo-
64
L. COLLINSON, John Foxe…, i. m. (9. jegyzet), 12–14, 19–24.
65
FAZAKAS Gergely Tamás, A kora újkori magyar kálvinizmusról – angolul, BUKSZ,
2006/2, 142–152.
66
L. pl. KATHONA, Károlyi Gáspár…, i. m. (21. jegyzet); Kecskeméti Alexis János prédikációs
könyve (Dániel próféta könyvének magyarázata), s. a. r., jegyz. SZUROMI
Lajos, bev. GOMBÁNÉ LÁBOS Olga, Bp., Akadémiai, 1974 (RMPE, 3); FEKETE,
Magyar Iéruzsálem…, i. m. (51. jegyzet); HELTAI János, Bethlen Gábor és Báthori
Gábor viszonya a kortársak szemében, Irodalomtörténet, 1983/3, 685–708; uő, Alvinczi
Péter és a heidelbergi peregrinusok, Bp., Balassi, 1994 (Humanizmus és Reformáció,
21) 155–161; ŐZE, „Bűneiért bünteti…”, i. m. (1. jegyzet); HARGITTAY Emil,
A fejedelmi tükör műfaja a 17. századi Magyarországon és Erdélyben, Irodalomtörténeti
Közlemények, 1995, 441–484; uő, A biblikus mitizáció a 17. századi magyar költészetben
= „Mint sok fát gyümölccsel”: Tanulmányok Kovács Sándor Iván tiszteletére, szerk.
ORLOVSZKY Géza, Bp., Eötvös Loránd Tudományegyetem, 1997, 73–85; GYŐRI
L. János, Izrael történelmének és a magyar nép történetének párhuzama a XVI–XVII.
századi magyar prédikátori irodalomban, Confessio, 1998/3, 13–24; uő, Izrael és a magyar
nép…, i. m. (26. jegyzet); LUFFY, Medgyesi Pál és prédikációi…, i. m. (1. jegyzet).
67
Azok a hazai tanulmányok, amelyek újabban már nemzetközi összefüggésben értelmezték
a kérdést, egyrészt nem magyarul íródtak, másrészt nem hivatkozták
Murdock vonatkozó munkáit. LÉVAI Csaba, Apocalyptic History in England, Colonial
North America, and Hungary in the Sixteenth-Seventeenth Centuries = The First
Millenium of Hungary in Europe, eds. Klára PAPP, János BARTA, Debrecen, Multiplex
Media–Debrecen University Press, 2002, 418–427; uő, The Elect Nations of God:
England, New England, and Hungary in the 16th and 17th Centuries = Religion and
Political Change in Europe: Past and Present, ed. Ausma CIMDIŅA, Pisa, Edizion
Plus–Università di Pisa, 2003 (Clioh’s Workshop II, 8), 103–119. GYŐRI L. János
csak jelzi a nemzetközi párhuzamokat: Die paradigmatische Analogie von Israel und
Ungarn in der protestantischen Literatur der Reformationszeit = Die Ideologie der
Formen, Hgg. von József JANKOVICS–Katalin NÉMETH S., Bp., Balassi, 2006
(„Studia humanitatis”, 14), 23–35; SZ. JÓNÁS Ilona korábban úgy írt a francia
allegorizációról, hogy a magyar vonatkozásokkal nem hozta azokat kapcsolatba:
Szabad-e zsarnokot ölni? A hugenotta politikai irodalom egy motívumának útjáról, Világosság,
1978/10, 606–612 (főképp: 611).
211