Humanizmus, religio, identitástudat - MEK - Országos Széchényi ...

szült. Ehelyütt csak a 17. századig terjedő időszakra vonatkozó információkat
összegzem Szent Vilma tiszteletéről, megjegyezve, hogy szinte mindegyik
idézett adat további kutatások kiindulópontja lehet. A legenda kéziratos és
nyomtatott forrásai maguk is nyújtanak olyan információkat, amelyek alapján
következtethetünk a szent kultuszának egyes elemeire, idejére és helyére.
Először ezeket veszem sorra.
A Vilma-legendával rokon ’erényes császárné története’ latin, francia,
spanyol és olasz nyelven írott, Mária-csodákat tartalmazó gyűjteményekben
terjedt. Hasonlóképp a Mária-kultuszhoz kötődött Szent Vilma legendája is:
a Bon-féle legendafeldolgozás elején az a megjegyzés olvasható, hogy ezt a
legendát Szűz Mária csodái között olvassák, s noha eddig kifejezetten Máriacsodákat
tartalmazó gyűjteményekben nem sikerült a nyomára akadni, több
adat is igazolja, hogy Vilma tisztelete évszázadokon át a Mária-kultuszhoz
kapcsolódott. Példázatként olvasták fel a templomban, illetve egyéni ájtatosság
céljaira másolták a történetét, többnyire nők számára (erre több kézirat
és nyomtatott változat előszava és ajánlása utal). A legenda szövege részben
önálló műként, részben legendagyűjtemények részeként hagyományozódott,
másolói között laikusokat és a legkülönfélébb szerzetesrendek képviselőit is
megtaláljuk (Benedek-rendi, ferences és karthauzi kolostorban egyaránt készült
másolat).
A legendának egy Comóban másolt példányán, a töredékesen fennmaradt
címben ez olvasható: „per lo Re Sigismondo”. 21 A Comói Állami Levéltárban
ugyanabban a fasciculusban őrzik egy Szent Zsigmond-mise leírását is. Feltételezhető,
hogy a bejegyzés, illetve a legendakézirat Zsigmond 1413-as itáliai
útjával függ össze, melynek során Comóban időzött. Egykorú feljegyzések
szólnak arról, milyen pompával fogadták a drapériákkal feldíszített dómban
a leendő császárt. 22 Elképzelhető, hogy a legendát példázatként olvasták
fel jelenlétében a dómban.
Példázatként szolgálhatott története Bianca Maria Visconti számára is.
Erre következtethetünk annak a két Szent Vilmáról szóló madrigálnak az
alapján, melyek a legenda 1642-es comói kiadásában jelentek meg, 23 s melyek
burkolt utalásokat tartalmaznak egy Viscontira, aki Szent Vilmát tisztelte és
halhatatlanná tette. Nem világos, a madrigálok kire és mire céloznak, de tudjuk,
hogy Bianca Maria támogatta – annyi más Ágoston-rendi kolostor mellett
– a brunatei kolostort is, 24 ahol egy 15. század közepén festett freskóciklus
örökítette meg a szent történetét. (A freskóra még visszatérünk.) Az utolsó
Viscontinak, Francesco Sforza hányattatott életű feleségének és uralkodótársának
eszményei közel álltak a Vilma-legendában megjelenő keresztény
királyné ideáljához.
21
Como, Archivio di Stato, Ex museo, crt. 62, fasc. 1, f. 1r.
22
Giuseppe ROVELLI, Storia di Como, parte 3, t. 1, Milano, 1802, 68.
23
FERRARI, i. m. (7. jegyzet), 6, 8.
24
PORLEZZA, i. m. (7. jegyzet), 46.
50