Humanizmus, religio, identitástudat - MEK - Országos Széchényi ...

ia megjelent Vilma előtt, mondván, hogy erényei és szenvedései jutalmául
kieszközölte fiánál, hogy az gyógyító képességekkel ruházza fel. S Vilma valóban
meg tudta gyógyítani a hajósokat, akik ettől kezdve szentként tisztelték.
A hajóskapitány egy kolostorhoz vezette, ahová befogadták világi nővérként.
Egyre többen jöttek hozzá gyógyulást keresni. Eközben – Isten büntetéseképp
– mind a magyar király testvére, mind pedig a francia udvarmester leprás
lett, s a magyar király is meg a francia király is, hírét vévén a csodatévő
apácának, nagy kísérettel a kolostorhoz vonultak, hogy szeretett emberüket
meggyógyíttassák. Gazdag adományokkal halmozták el a kolostort, s miután
a két bűnös nyilvánosan meggyónta vétkét, s megbocsátást nyert, Vilma eltüntette
róluk a lepra nyomait. Majd felfedte kilétét, s nagy ünneplés közepette
hajóra szállt a férjével, hogy visszatérjen Magyarországra, ahol nagy szentségben
élt, és elérte, hogy a férje Isten tökéletes szolgájává és nagy alamizsnaosztóvá
lett, és sok templomot, kolostort, kórházat építtetett, míg végül az
Úristen mindkettőjüket magához szólította, és örök élettel jutalmazta.
Andrea Bon feldolgozásában a legenda vége úgy módosul, hogy a Magyarországra
visszatérő királyi pár lemond a koronáról, és mindketten kolostorba
vonulva fejezik be életüket. Az Antonia Pulci által írt „rappresentazione”
leegyszerűsíti a történetet: a francia udvarban játszódó részek hiányoznak
belőle, azaz nem ismétlődik meg benne a csábítás–visszautasítás–bosszú–
csodás megmenekülés motívumlánca, s ez is azzal zárul, hogy Vilma és a
magyar király kolostorba vonulnak.
A legenda eredetét nem ismerjük. A sógora által üldözött nő archaikus
mesemotívumára épül, amelynek sokféle variánsa maradt fenn a középkorból.
9 A szakirodalom egy része e magyar változatot a fantázia szüleményének
9
Az alaptörténet a következő: egy ember elutazik, a testvérére bízva vagyonát és feleségét;
a testvér megpróbálja elcsábítani a feleséget, de az visszautasítja, ezért igazságtalan
üldöztetésben lesz része; menekülése közben egy család befogadja, ahol
egy kisgyermek dajkálását bízzák rá, itt ismét igazságtalanul a gyerek megölésével
vádolják, ismét üldöztetés lesz a sorsa, melynek során egy hajóútnak fontos szerepe
van; a végén kiderül az igazság, és a hősnő elégtételt nyer. A Szent Vilma-legendáról
a motívum variánsai között lásd Adolf MUSSAFIA, Über eine italienische metrische
Darstellung der Crescentiasage, Sitzungberichte der phil.-hist. Classe der kais. Akademie
der Wissenschaften, Wien, Philosophische-Historische Klasse, 1865, vol. XLI,
589–692; Le conte de la femme chaste convoitée par son beau-frère: étude de littérature
comparée, éd. Alex WALLENSKÖLD, Helsingfors, Societatis Scientiarum Fennicae,
1907 (Acta Societatis Scientiarum Fennicae, 34: 1); KARL Lajos, Árpádházi Szent
Erzsébet és az üldözött ártatlan nő mondája, Ethnographia, 1908, 129–148, 202–214;
Antti Amatus AARNE–Stith THOMPSON, The Types of the Folktales: A Classification
and Bibliography, Helsinki, Suomalainen Tiedeakatemia, 1961. A mesecsaláddal
egy, a Szent Vilma-legenda motívumait felhasználó, a 16. században megjelent
história kapcsán, melyben Vilma lengyel királynéként tűnik fel, Jan Slaski, majd
Marcello Piacentini foglalkozott: Jan SLASKI, „Historia o królowej Polski” (Z dziejów
włoskiej literatury popularnej XVI wieku) = W świecie pieśni i bajki. Studia folklorystyczne,
red. Ryszard GÓRSKI i Julian KRZYANOWSKI, Wroclaw, Ossolineum,
1969, 259–266; Marcello PIACENTINI, De’perigli che si corrono a diventar regina di
Polonia (o d’Ungheria) = Per Jan Slaski: Scritti offerti da magiaristi, polonisti, slavisti
italiani, a cura di Andrea CECCHERELLI, Danilo GHENO, ecc., Padova, Dipar-
45