Humanizmus, religio, identitástudat - MEK - Országos Széchényi ...

szerepének értelmezéséhez, a társadalmi nyilvánosság manipulációs technikáinak
megértéséhez alapvető fontosságú az 1689-ben megjelent munka hagyománytörténetének
vizsgálata, szerepkijelölő eljárásainak, olvasási feltételeinek
tanulmányozása.
Természetesen a fejedelmi tükör műfaja mellett egyéb szövegek is szerves
részét alkotják a hatalmi diskurzusnak. E vizsgálati keret módszertanába továbbá
olyan szövegek is beletartoznak, melyek még a jelenkori irodalomtörténeti
kutatásnak nem jelentik elsődleges hivatkozási bázisát. Így forrásértékűvé
válnak a rendelkezések (például az 1680-ban kiadott kercsesorai
instrukció), az udvartartás esküszövegei vagy az érvényben lévő törvényi szabályozások
stb.
A Fejedelmi lélek intertextuális utalásai, allúziói révén olyan hagyománytörténeti
kontextusba ágyazódik be, amely a högelwerthi adminisztrátor
egyéb etikai-politikai munkáinak diskurzusrendjével alakít ki szoros függőséget.
Vélhetően a „történeti horizontok rekonstrukció”-ját, 9 szerteágazó
diskurzusrendjét a Fürstenspiegel műfaji kérdésirányainak segítségével, valamint
a paratextuális olvasásban a szerzői intencionalitás által érdemes megvilágítani.
2. Adalékok Johann Adam Weber
Ágoston-rendi kanonok életéhez
Johann Adam Weber (1611 Aschaffenburg–1686 Högelwerth?, Salzburg?)
életéről a magyar szakirodalom nem értekezik, Magyarországon csupán
Hargittay Emil közöl néhány adatot az Ágoston-rendi szerzetesről. A Weberbiográfiával
azonban – néhány lexikontól eltekintve – német nyelvterületen is
alig foglalkoztak. Ráadásul a korban több Johann (Adam) Weber is élt, így az
életrajz vázolása is nagyobb munkát igényel. Az egyik probléma mindjárt – a
Magyarországon leginkább hozzáférhető – Wurzbach-szócikkel kezdődik,
amely megemlíti a szerzetes klosterneuburgi tartózkodását is. 10 Johann Adam
Weberről viszont a klosterneuburgi Ágoston-rendi kolostorban és a kolostori
levéltárban sincsenek adatok. Bécsi tartózkodásra utaló nyomokat sem látni,
habár minden jel arra mutat, hogy egy ideig Peter Lambeck 11 (Petrus Lambecius)
mellett volt segédkönyvtáros a bécsi Nationalbibliothekban.
9
KULCSÁR-SZABÓ Zoltán, Hagyomány…, i. m., 17.
10
Constantin WURZBACH, Ritter von Tannenberg = Biographisches Lexikon des Kaiserthums
Österreich, enthaltend die Lebensskizzen der denkwürdigen Personen, welche
1750–1850 im Kaiserstaate und in seinen Kronländern gelebt haben, Wien, Zamarski,
1856–1891.
11
„Zur Zeit Kaiser Leopolds I. ergab sich gerade im Bereich der Hofbibliothek eine
enge Beziehung zwischen Bibliothek und Geschichtsschreibung in der Person des
Präfekten Petrus Lambeck. Dieser und sein Nachfolger Daniel Nessel wirkten als
Berater des Kaisers in Fragen der Historiographie.” Idézi: Anna Hedwig BENNA,
217