alex.flinn-beastly.a.szörnyszivü

8
Néztem őket. A férfi fogta a karját. – Nincs pénz, huh? – morogta. –
Az apád azt mondta, arra jó lennél, hogy. De ha nincs pénzed, van
más mód a fizetésre.
– Nem! Engedjen el!
– Lindy?
A férfi és az áldozat megfordultak. Lindy volt, rendben. Az
ösztöneim, bár állatiak voltak, igaz volt. A férfi – a szörnyeteg – a
haját tartotta. Fegyvert tartott a fejéhez.
– Lindy! – Felé indultam.
– Te itt vagy!
– Ne mozdulj, vagy lelövöm.
A fejéhez tartotta a fegyvert. Nem tudta bántani. Nem azért jöttem
el ilyen messzire, hogy bántani tudja. Anélkül, hogy tudtam volna,
kiengedtem egy halk morgást, egy állat hamarosan támad.
– Komolyan mondom – mondta. – Ne –
Megállt. Meglátott, és a szörny szeme találkozott az én szörny
szememmel, és az állat, aki voltam, félelmet szimatolt.
– Mi a – ?
– Ha bántod őt – mondtam, a hangomban több volt az állati, mint
az emberi – megöllek.
– Ne egyél meg! – kiáltotta.
És a fegyvert Lindyről rám fordította.
198